Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Jánó Mihály: Kire nyilaz a kun? (Adalékok a Szent László-legenda ikonográfiájához)

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Janó Mihály Kire nyilaz a kun? (Adalékok a Szent László-legenda ikonográfiájához.) A bögözi (Mugeni, Hargita megye) református templomban a kivonulás jelenetén kívül még négy töredékben megmaradt Szent László falképciklust vizsgálva, a hajó északi falán húzódó ütközet, illetve az üldözés jelenetében két, a ciklus más variánsaiban nem ismétlődő motívumra figyelhetünk fel.

1 Míg más falképeken Szent László a kép- és szöveghagyományoknak megfelelően egyetlen leányt elrabló kunt üldöz, addig a bögözi falképeken, az ütközet jelenetében több elrabolt lánnyal menekülnek a kunok és hiányzik az ütközetet követő üldözés szokásos jelenete. A képsor az ütközet után a birkózás és a lefejezés jelenetével folytatódik. A falképek feltárását 1898-ban elkezdő Csehély Adolf első közleményében röviden kitér az ütközet említett motívumára: „2. töredék. A cserhalmi ütközet legmozgalmasabb része, a kunok és magyarok heves küzdelme [...] Két elrablott magyar leány a kunok seregében." 2 Huszka József, aki a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából Csehély Adolf segédletével még abban az évben befejezi a templom falképeinek feltárását, így írja le a jelenetet: „A második töredéket egészen a kunok töltik be. Egy hanyatt, más előrebukik lováról, mást ép most szúr arcon egy magyar. Kettőnek hátánál a nyeregben rablott egy-egy lány ül, akiket karddal és hátrafele nyilazással igyekszenek megmenteni. Az összes képek közül [a legenda addig ismert falképeiről van szó] csak itt láthatunk 2 elrabolt leányt." A jelenet leírását folytatva még hozzáteszi: „A kép felső részén zászló, vagy repülő kun köpeny látszik."

3 Ez a másik motívum, a zászló, amelyet helyszíni vizsgálatunk, valamint Huszka József pontos akvarellmásolatainak és fényképeinek segítségével elemezni kívánunk. 4 (1—2 számú kép) A jelenetben leírt két elrabolt leány motívumára később még visszatérünk, fontosabb előbb tisztázni a Huszka által zászlónak vagy repülő kun köpenynek vélt ábrázolás mibenlétét. E motívum ikonográfiái értelmét keresve mindenekelőtt számolnunk kell azzal, hogy a templomhajó északi falán, a legfelső regiszterben megfestett ciklus a hajó XV. század második felében történt, későgótikus boltozatának építésekor, 417