Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Császi Irén: Szakrális kisemlékek Heves megyében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 1. Sok XVIII-XIX. századi kőkereszten a keresztállítók a bádogra festett Krisztust részesítették előnyben (Tarnabod, 1792. Feldebrő, 1869. Kömlő, 1862. Tiszanána, 1868.) 2. A korai faragványokon a korpusz a kereszt szárából, egy kőtömbből van kifaragva. A kereszteken magában a megfeszített Krisztust ábrázolták. 3. A kőkereszt tövéből az imádkozó Máriát faragták ki. 4. Helyenként a kőkereszt tövében öntött vasból készült, fülkében álló színezett Máriát állítottak (Újlőrincfalva, 1893. Hort, 1903. Detk, Istenmezeje). 5. A kereszt tövében Piétát látunk (Hort, Egerszólát) 6. A kereszt tövében Bűnbánó Magdolna térdel. Mária Magdolna ábrázolása főként a barokk művészetben volt népszerű. A XVIII. század második felében állított erdőtelki és adácsi Krisztus keresztje tövében alázatosan térdel Bűnbánó Mária Magdolna. 7. A kereszt tövében Máriát és Jánost jelenítették meg. (Dormánd határában 1914. Andornaktályán 1922-ben Böhm János egervári prépost jósága hirdetésére állíttattak kőkeresztet, Jánossal és Máriával a tövében.) A legtöbb kőkereszt datált és felirattal is rendelkezik. A feliratok utalnak az állítók nevére, az állítás idejére és okára. A leggyakoribb kifejezés: „Isten dicsőségére állította...". Gyakoriak az evangéliumi idézetek. A XX. század elején kivándoroltak nevük felsorolásával is erősítik kötődésüket a szülőfaluhoz, a magyar hazához. Az út menti keresztek legszebb típusai a faragott fakeresztek voltak. A térségből egy XIX. századi, három XX. sz. eleji, és 16 újabb keletű fakeresztet vettünk eddig számba. A vécsi faragott kereszt állítója 1880-ban Szűcs János volt. Tölgyfából készítették, faragott ábráik szent ostyát, kelyhet, plasztikus úrmutatót, gyertyatartót, oszlopos törzsén kúszó, szőlőfürtös indát ábrázolnak. Az oltáriszentség ünnepének, az úrnapi körmeneteknek a jelképei tükröződnek vissza. A szőlőindás ábrázolás a Kánaáni szőlőfürtre utalhat, mint az oltáriszentség ószövetségi előképére.

14 Lőrinciben Krisztus kínszenvedésének eszközeit ábrázolták a fakereszten. Észak-Magyarország vasöntő műhelyeinek tevékenysége folytán a vaskeresztek típusai is fellelhetők a megyében. Eddig 7 vaskeresztről van adatunk, közel azonos mintát mutat a Párád közelében álló Ilona völgyi kereszt és a ludasi vaskereszt. Az utak mentén, a határban álló feszületekkel azonos funkciókat láttak el a vallás és a tér kölcsönhatásának viszonylatában, a szenteket ábrázoló szobrok. Heves megye szőlőtermő vidékein Szent Donát és Orbán, a déli, alfölddel érintkező állattartó területeken Szent Vendel ábrázolása jellemző. Az állíttatás oka a település határának, lakóinak és gazdasági tevékenységének védelme valamilyen külső eredetű bajtól, csapástól. Az állatpatrónus Szent Vendel kultusza leginkább 350