Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

II. Egyházművészet - Császi Irén: Szakrális kisemlékek Heves megyében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Császi Irén Szakrális kisemlékek Heves megyében A Heves megyei szakrális kisemlék kutatás előzményei között meg kell említeni Dercsényi Dezső-Voit Pál 1970-es években kiadott Heves megye műemlékei köteteit, melyben helyet kaptak a szakrális kisemlékek provinciális típusai is.

1 A kisemlékek és a hozzájuk kapcsolódó szokások néprajzi dokumentálását és vizsgálatát Pápay Károly, Ebner Sándor, Györffy István, Bakó Ferenc, Kovács Béla, Kriston Vízi József, Fajcsák Attila, Bálint Sándor, Barna Gábor, Cs. Schwalm Edit, Viga Gyula, Lengyel Ágnes, Limbacher Gábor, Kovács József, Gyimesiné Gömöri Ilona s újabban Zábrátzky Éva és Tikovits Ernő ez irányú, megyénkre is kiterjedő gyűjtései és írásai tárják föl.

2 A jelenlegi adatgyűjtés 1998-ban kezdődött, ekkor az Eger környéki keresztek dokumentálását végeztem, majd egy palóc település, Mátraderecske keresztekhez kapcsolódó ájtatossági formáit vizsgáltam.

3 2002 és 2004 között a Dobó István Vármúzeum néprajzkutató szakembereivel A tradíció és továbbélés с projekt keretében Heves megye népművészetének feltárását végeztük el.

4 A kisemlékek kutatásánál a néprajz klasszikus módszerét követtem, gyűjtés terepen, archiválás (adatbázis, digitális kép, DV anyag) és publikálás.

5 A megye tájegységeinek 118 települése közül 93 helyszínről rendelkezünk 356 szakrális kisemlékről készült, adatolt digitális fotóval. Néhány település kisemlékének levéltári kutatásával is elkészültünk. Heves megye legnagyobb része a római katolikus Egri Egyházmegyébe tartozik, amely már az alapítás idején a magyar egyházmegyék között a legnagyobb területű püspökség volt. A megye nyugati, Zagyva menti települései: Hatvan, Boldog, Heréd, Nagykökényes, Lőrinci és Zagyvaszántó a Váci Egyházmegyéhez tartoznak. A XVI. századtól, a protestantizmus elterjedésétől, a Hevesi majd Egervölgyi Egyházmegyének is meghatározó része. Lakosságának döntő többsége a XIX. század második felében római katolikus volt, akiket kisebb létszámban a reformátusok, az evangélikusok és a zsidók követtek. A kisemlékek állítása szempontjából meghatározó volt a káptalan XVIII. századi telepítési szerződése, mely szerint svábokat, német jobbágyokat telepített Eger környékére. A német telepesek a hazájukban intenzíven élő szenttisztelet meghonosodását szorgalmazták. A XVIII. században másik meghatározó mozzanat Barkóczy és Eszterházy püspökök idején a nagy egyházi és világi építkezé347