Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Kinda István: „...az igazságot tanították, s azért tetszett, nem a pénzétt!” Szektásodási tendenciák a háromszéki protestáns cigányoknál

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. cióját elősegítő törekvése. Bár eltérő arányban képviseltetik magukat a települések társadalmán belül, a nyilvánosságban folytatott verbuváló tevékenységük és kisebb-nagyobb mértékű számbeli gyarapodásuk miatt a református lakosság reális társadalmi veszélyként éli meg jelenlétüket, és lehetőség szerint teljes szegregációra, kizárásra törekszik.

18 A Jehova Tanúi közösségébe tartozó cigány családok életvitelük miatt önként is elkülönülnek a cigány közösségen belül, de ez a kiválás a református cigányok és magyarok részéről történő stigmatizáltsággal, társadalmi kirekesztettséggel társul. Életmintájuk teljesen elüt a református cigányokétól. A fiatal például „az alatt az idő alatt, amíg menne katonaságot csinálni, menyen hirdetni Jehova királyságát". Visszatetsző tény, hogy éppen az analfabéta vagy alulképzett cigány lakosság hirdeti Jehova királyságát, tanítja meg a Biblia olvasására és helyes értelmezésére az iskolázottabb magyar lakosságot, miközben betanult idézeteken keresztül „hivatkoznak" a Biblia igéire. Társadalmi elszigetelődésüket fokozza a szervezet tiltása vagy nyomása a pogánynak tartott ünnepek - karácsony, húsvét -, név- és születésnap, illetve a bálványimádásnak tartott himnuszéneklés, a zászló előtti tisztelgés, a politikai párttagság, az érvényes szavazás vagy akár a közszolgálati hivatal betöltése ellen.

19 3. A magyar és a nem jehovista cigány lakosság megoszlik a részleges elismerő és az elkülönítő csoportok közt. A szegényebb cigányok nagyobb arányban néznek fel a hívőkre (gazdasági okok miatt), a tehetősebbek inkább megvetik azokat. A magyar lakosság általában közömbösnek tartható. Véleményalkotó szituációban a pozitív álláspont mellett szól a megváltozott életmódok tapasztalata, a jehovista csoport etnikai összetétele viszont negatív tényező, és szintén az a történelmi egyházzal való szembenállásuk. A jehovistákat méltató közvélemény valós, megalapozott és fiktív indítékok mentén szerveződik elfogadó, illetve elutasító narratív struktúrákba. A szekta tagjainak gazdasági sikereit Nagyborosnyón sokan az amerikai központból irányított szervezet önsegélyező politikájának tulajdonítják. Maguk a Tanúk tagadják az újonnan belépőknek nyújtott anyagi segítség meglétét. Az alábbi interjú egy olyan cigány asszonnyal készült, aki egyedüli hívő a családjában. „Ő [a férje] nem Jehova Tanúja, mindig azt mondta, hogy olyan helyre menyünk, ahol kapunk es valamit, de hát akkor métt állunk olyan helyre bé, ahol sehol semmi nincsen. De hát Jehova Tanúi azért foglaltak itt állást, met az igazságot tanították, s azétt tetszett, nem a pénzétt. S ezért sokan arra figyeltek fel, hogy ahol nagycsalád volt, mind mü es négy-öt gyerek, hát nem azon vót a cél, hogy pénzt adjanak, me lehet, ha adtak volna, elfogadtuk volna, me mindenki örvend a pénznek, hanem itt abból kellett nagyobb érdekeltség, hogy ingyen van, s értékes, met igaz. Az a fehér az fehér, nem pedig piross!" Ezt többen a reformátusok közül is megerősítették, azzal érvelve, hogy „ha esetleg adnának 329