Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Kinda István: „...az igazságot tanították, s azért tetszett, nem a pénzétt!” Szektásodási tendenciák a háromszéki protestáns cigányoknál

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Kinda István „...az igazságot tanították, s azétt tetszett, nem a pénzéttl" Szektásodási tendenciák a háromszéki protestáns cigányoknál Az erdélyi, azon belül a székelyföldi cigányság társadalmát, gazdasági helyzetét, népi kultúrájának különböző szeleteit, életstratégiáit, aspirációit számos kutatás során vizsgálták, főleg az utóbbi másfél évtized folyamán. A történeti, antropológiai, néprajzi, szociológiai elemezések

1 ellenére az itt élő cigányok életének, kultúrájának több szegmense ismeretlen maradt, illetve időközben a cigányok életében is új folyamatok indultak be, amelyek társadalomtörténet-alakító hatásaik okán érdemesek a tudományos érdeklődésre. Ebben a dolgozatban egyetlen falu cigányainak vallási életét vizsgálom annak felfedése céljából, hogy a hátrányos etnikai alapú megkülönböztetés és egy erősen negatív megítélésű, szekta jellegű vallási csoportosulás összeegyeztetése esetén hogyan viselkedik a szűkebb és a tágabb társadalmi környezet, a két negatív aspektus összekapcsolása valóban negatív végeredménnyel zárul-e. Miközben körvonalazódik a cigányok történeti egyházon belüli, illetve a szekta tanait követő csoport vallásos élete, a mikroközösség társadalmilag-gazdaságilag és felekezetileg körülhatárolt csoportjai közti kapcsolódási pontokra, viszonyulásokra is kitérek. Elemzésem a háromszéki Nagyborosnyó községben megvalósított cigány célcsoportú néprajzi-antropológiai kutatás

2 felekezeti aspektusaira tér ki. A faluban élő cigány lakosság példáján a vallási intézményekhez való viszonyulás módozataira, a szektásodási és ellenállási tendenciákra (bekebelezési technikákra), a református és a jehovista cigány népesség együttes jelenlétének dichotómiájára (konfliktusaira) irányítom kérdéseimet. Úgy vélem, a kirajzolódó kulturális tendenciák reprezentatívak lehetnek a tágabb régió közelmúltjának etnikai síkon strukturálódó vallási-felekezeti elmozdulásaira vonatkozóan. A környező települések hitéletében bekövetkező hasonló vagy éppen azonos folyamatok körvonalazása miatt indokoltnak tartom a tágabb referenciájú utalásokat is, annál is inkább, mivel a települést az elcigányosodás és a tömegméretűvé váló szektásodás példájaként emlegetik a régió falvaiban. E dolgozat kereteiben nem térek ki a cigányok egyházon kívüli népi vallásosságára. 321