Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Rev. Kiss Zoltán: Kik a baptisták és mióta léteznek a Kárpát-medencében?

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 3. Üldözések és vallásszabadság Erdélyben A ránk maradt feljegyzések szerint 1527-től kezdődően tudunk arról, hogy anabaptisták telepedtek le Erdélyben, ahol előbb az akkori fejedelmek üldözték őket.

5 Pl. 1551—1556 között kegyetlen üldözéseket éltek át Ferdinánd rendelete folytán, aki azt mondta, hogy: „Gyökereikből meg kell semmisíteni az anabaptistákat. . ."

6 Ebben az időszakban tartóztatták le és vetették börtönbe Dávid Ferencet is, aki prédikációiban és írásaiban támadta a Bibliaellenes gyakorlatokat. Tőle reánk maradt 26 írása közül az egyikből, amit 1570-ben Kolozsváron nyomtatott és adott ki, világosan kitűnik, hogy ő is bemerítkezett. Említett könyvének a címe: „Könyvecske az igazi keresztyén bemerítésről."

7 A Kárpát-medence nemcsak természeti szépségekben, de vallástörténeti értékekben is különleges helyet foglal el Európában. Ebben a térségben Isten minden lehetőséget megadott a baptista misszió előkészületére. Ami a vallásszabadságot illeti, nem ok nélkül nevezik Erdélyt a vallásszabadság klasszikus földjének. Az erdélyi országgyűlések 1568. januárjában tartott tordai országgyűléssel kezdődően, csaknem minden valláscsoportnak vallásszabadságot biztosított. Mindezek mellett a szabad vallásgyakorlatot olykor heves üldözés váltotta fel. Az erdélyi anabaptistákra miután az osztrák hatalom alákerült, kegyetlen üldözés időszaka következett. Ezek közül csupán egyet hadd említsek. 1605. gyászos évük volt az Erdélyben élő anabaptistáknak. írásos feljegyzések vannak arról, hogy többek között Sepsiszentgyörgyön és a környező falvakban „anabaptista tisztogatás" címén az akkor élő népegyházak (katolikus) képviselői, a katonák bevonásával tömegesen végezték ki az ehhez a közösséghez tartozókat.

8 Az anabaptisták közül sokan halálukkal pecsételték meg hitüket. Itt is igazolódott, hogy a mártírok vére a legtisztább vetőmag a következő korosztálynak. 1613-tól, miután Bethlen Gábort Erdély fejedelmévé választották, új reménysugár gyulladt az anabaptista közösségek számára. Az anabaptisták letelepítését Bethlen Gábor a kolozsvári országgyűlésben törvényesen biztosította. Teljes vallásszabadságot és adómentességet adott nekik. Volt olyan eset is, hogy Bethlen Gábor és felesége hívására érkeztek anabaptista csoportok Alvincre, ahol a fejedelem rendeletet adott ki védelmükre. 1625 augusztus 25-én oklevelet kapnak Bethlentől, aki kiváltságokat adományozott nekik, és nyugodt életet biztosított az „udvarok" számára.

9 Becsületes és szorgalmas munkájuk során hamarosan híressé lettek habán kerámiájukról.

10 Ezért ebben az időben Európában Erdély volt az anabaptisták legbiztosabb hazája. 1763 aug. 30-án az erdélyi katolikus vezetők nyomására a bécsi királyi udvar kiadott egy rendeletet, amelyben az anabaptista közösség betiltását és az ehhez a közösséghez tartozók katolikus hitre való visszatérítését tartalmazta. Az anabap314