Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Miklósi-Sikes Csaba: Adatok a magyargyerőmonostori református templom történetéhez

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. meg 1807-ben, két gyermekét Michael Honigberger rézműves és a vele többször dolgozó Frónius János asztalos nevelik. Periratából kitűnik, hogy orgona- és oltárépítéssel is foglalkozott, nemes fákból dolgozott. Magyargyerőmonostoron az eddig megismert legkorábbi munkáját végzi sikerrel, hiszen 1834-ben, a körösfői templom építésekor Sólyomi Ignác festő-asztalossal kötött szerződéskor kikötik „...hogy egy szép koronát maga tsináljon az elibe adott forma szerint ..., és akit az eccla ugyan akkor el is küldött Monostorra az ottani templom koronája meg nézése véget, hogy azon forma szerint tsináltassa a koronát..." A harmadik korszakhoz köthető az 1846. évi nyugati karzatbővítés, amelynek mestere a később Körösfőn is dolgozó Varga László volt. Az ő itteni munkája révén az eredetileg hagyományos keleti karzatot L alaprajzúra bővítette, festőstílusát tekintve a fiatal Umlingok utánzására törekedett. A karzat érdekessége, hogy egy szív alakú festett-táblán az adományozókat is külön-külön feltüntették az adakozás értékének megjelölésével. A XVIII. század végén - mint láttuk - a templombelső képe már végleg kialakult, az épület állaga sok kívánnivalót mutat. Egy fennmaradt okmány szerint 1796-ban egy bizottság a templom és a torony romladozásait vizsgálta. 1826-ban a kurátor „A Geometrának, ki a Tornyot meg oculálta, fáradsága jutalmául egy szekér szőllő karót..." küldött. A következő évben hozzáfogtak a károk kiigazításához. Mivel „a templom északi oldala egész hosszában dűlőfélben lővén, meg nézetett Aedilis Director, Thallinger Úr által, akinek javasló rendezése nyomán két, éppen a fedél alá felmenő kő oszlopok építettek, egy harmadik a Torony mellé..." írja a kurátor 1828 évi számadásában. A templomot és tornyot megvizsgáló mérnök, Thallinger Frigyes (1765-1836) elismert szaktekintély, Kolozs megye építésügyi hivatalának akkori igazgatója. A templom és a torony rossz állagát igazolja, hogy a század elején az egyház „két nagy harangja..." a templomkertben emelt fa haranglábon álltak, s melyeket 1829-ben, az épület felújítását követően vontak fel a toronyba. Ennek ellenére a haranglábat még évtizedekig megőrizte az egyház. A két kisebb méretű haranggal felszerelt tornyot még 1866-ban is újítják, új zsindelyborítással látják el. Lebontásáról, illetve licitálás útján történt eladásáról 1883-ban olvasunk. 1834-ben egy meg nem nevezett nagyváradi mesteremberrel toronyórát készíttetnek, melynek költségeit éven át törleszti a gyülekezet. A szerkezet jelenleg, leszerelt állapotban, a toronyaljban látható. 1840-ben elhunyt, s a templom cintermébe temetett Sófalvi Miklós Péter lelkész, aki 1805-től állt a gyerőmonostori egyház élén. Helyébe az írói tevékenységéről is ismert Hory Farkast (1813—1872) szilágysomlyói lelkészt választották meg, aki haláláig, 32 éven át vezette a gyülekezetet. О volt a falu leghíresebb lelkésze, neve fogalommá vált Kalotaszegen. Debreczeni Mártonnak (1802—1851), 260