Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Miklósi-Sikes Csaba: Adatok a magyargyerőmonostori református templom történetéhez

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. megelőzően, 1787-ben ifj. Umling Lőrinc — apjánál gyengébb minőségben kivitelezett - festett padokkal egészítette ki a templom berendezését, ugyanakkor a nyugati bejáróhoz festett ajtószárnyat is készített. A XVIII. század utolsó évtizedére nagyjából kialakult a templombelső több korszakban készült mai képe. Kialakulásában jelentős szerepet vállalt id. Umling Lőrinc és fiai, ifj. Lőrinc és testvére János, Késmárki János és Varga László festőasztalosok, Sípos Dávid kőfaragó a legismertebb nevek közé tartoznak. Az első periódusban készült fa berendezések id. Umling Lőrinc tevékenységéhez köthetők. A szászkézdi származású festő-asztalos 1705-ben született, s valószínű, hogy a Kalotaszegen adódó sok munkalehetőség hozhatta e vidékre. 1737-ben Kolozsváron vette feleségül Maria Wagnert (+1774), 1740-ben lett a céh tagja, de csak 1742. június 23-án írták be a kolozsvári polgárok könyvébe (Laurentius Asztalos de Szász Kezd), amikor legkorábbról ismert kalotaszegi munkáját, a nagykapusi ref. templom mennyezetét készítette. Rengeteget dolgozott Kalotaszegen, illetve Erdély-szerte, tekintélyes kort élt meg, hiszen 1790-ben, élete 85-ik évében halt meg. Magyargyerőmonostoron 1748-tól kezdődően dolgozott, előbb Kabos Ferenc és felesége Sodorai Anna megbízásából 90 kazettára osztott mennyezetet festett, 1753-ban szintén számukra két díszes kiképzésű, címeres patrónusi padot is elkészített. Öt év múlva, 1758-ban, ismét visszatért Gyerőmonostorra: az eklézsia megbízásából padokat fest, Török Márton papi széket és a nyugati bejárathoz ajtólapot, Török András egy úrasztalt készíttetett az egyház számára. Az 1757—58. évi kurátori számadásokból kitűnik az egyház által megrendelt padokért az akkori kurátor, Kovács Mihály „...18,36 magyar forint, harminchat pénzekket ... mint hogy ennek idejében tsináltattanak a Templombéli székek egy summáját oda fizette és költötte..." Az ő munkája az eredetileg 7 táblás keleti (orgona) karzatot, melynek középső, feliratos tábláját az orgona beállítása miatt utóbb eltávolítottak. Évszám nélküli, de minden bizonynyal általa 1758-ig készített emlékek közé tartozik a bejárati ajtó, a zsoltármutató tábla, illetve három ülőpad mellvédje is. Id. Umling Lőrinc karakteres és jó színvonalú, érezhetően szász alapokra támaszkodó életművet hagyott hátra. Gyerőmonostoron készített emlékein (is) a pontos rajzolat és az igényes képszerkesztés a jellemző. A zárt körvonalakat és felületeket aprólékos, pontozott belső rajz lazítja fel. Barokkos kompozícióiban, motívumait az olasz reneszánszból vette át: rozetták, babérkoszorú, akantuszvirág, gránátalma, olaszkorsó, stb. láthatók munkáin. Színezése erőteljes: piros, fekete, sárga és zöld dominál. Az első korszak mesterei közé tartózik Sípos Dávid (1700 k.-1762) kidéi kőfaragó, aki gyönyörűen faragott kőszószéket készít 1752-ben az egyháznak Kabos Ferenc és felesége Sodorai Anna rendelésére, majd 1754-ben egy címeres emléktáblát is készít a cinterem kőfalának befejeztével. Sípos korának legnevesebb szobrászai 258