Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Albert András: Tofeus Mihály (1624–1684) református püspök szerepe a XVII. századi erdélyi protestantizmusban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. ra: „Isten őfelsége az Evangéliumhoz való háládatlanságunkért ostoroz és büntet, mint egy rabot úgy tartjuk az Evangéliumot, az igazat sem merjük kimondani. Alig hiszem, hogy ebben az egész Erdélyben is, az fejedelmi udvari szent Ecclesián kívül csak legyen egy Ecclesia is, az hol szabadosan lehessen szólni", „.. .mert ígérte ugyan Isten örökkévaló irgalmasságát az ecclesiának, de nem a szunnyadozó... hanem vigyázó, mindenkor élő s tőle függeni akaró Ecclesiának...", „.. .Azt mondotta Jeremiás az Isten népének: ne bízzanak abban, hogy köztük van az Isten temploma, mert úgy járnak, mint Siló, mintha azt mondaná: Kolozsvár, Fehérvár, ne bízzál abban, hogy reformata vagy, mert úgy jársz , mint Várad."

26 Tofeus püspök a 24. zsoltár magyarázatában az ószövetségi gyülekezet példáját mutatja fel az Erdélyi Református Egyház előtt. Az ószövetségi gyülekezet (Izrael népe) sorsa és története párhuzamba vonható az erdélyi protestantizmus, magyarság sorsával. A zsidó közösséget Isten áldással ajándékozta meg mindaddig, míg el nem tért tőle. Az erdélyi reformátusság is mindaddig részesedhet Isten áldásában, míg őhozzá hűséges marad. Ellenkező esetben a számkivetett zsidók és a középkorban üldözött valdensek és csehek sorsára juthat az Isten tanításától, szeretetétől elforduló erdélyi reformátusság.

27 Tofeus Mihály zsoltármagyarázataival lezárult az erdélyi református egyház XVII. századi életének az a három nemzedéke, amelyben református fejedelmek védték és biztosították Erdélyben a protestantizmus virágzását és a világon egyedinek számító vallási toleranciát. Tofeus Mihály püspök zsoltármagyarázataival nemcsak jövendői Erdély bekövetkezendő pusztulásáról, hanem az elkerülhetetlen nehézségek leküzdésére ad választ és tanácsot. Ügy látja, hogy az erdélyi fejedelemség és vele együtt a protestáns egyházak, intézmények a megpróbáltatások időszaka felé sodródnak. Zsoltármagyarázatainak vezérgondolata az, hogy miként a történelem ura az elpártolt Izraelt segítette a visszatérésben egy jobb jövendő felé, akképpen fogja segíteni, gyámolítani az erdélyi református egyházat és a többi erdélyi protestáns egyházat is az üldöztetés idején. Az erdélyi fejedelemség romlásának, pusztulásának okait a protestáns szellem megvesztegetésében látta Tofeus. Az egyháziak csak ellenálltak és arra törekedtek, hogy amíg lehet, fenntartsák az erdélyi fejedelemség vívmányait, hagyományait és intézményeit. Idővel ők is túlléptek hatáskörükön és megváltozott életmódjukkal, gondolkodásukkal hozzájárultak ahhoz a folyamathoz, amely az erdélyi fejedelemség bukását idézte elő.

28 A mű korkép és korrajz egy lezáruló korszak erényeiről és bűneiről, valamint profetikus figyelmeztetés az új nemzedéknek, hogy Erdélyt és a benne működő intézményeket, egyházakat nem a világi hatalom, az anyagi gazdagság, hanem az erkölcs, a hit és az öntudatos nemzeti összefogás tartja meg minden időben.

29