Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Bárth Dániel: A történeti szokáskutatás kor újkori forrásai: az unitárius szertartáskönyvek

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. 4. A' Praedikátor soha ne butsuztasson, ugy hízelkedő 's hazug Ditséretekkel is a' halottat ne ditsérje, mellyet az orátor is meg tartson elég ha mások példájára mindenek előtt tudva lévő Virtussit emlegeti a Meg-holtnak. Jegyzetek 1 Bárth Dániel: A történeti szokáskutatás kora újkori forrásai: az evangélikus szertartáskönyvek. In: Evangélikus múltunk - evangélikus jelenünk. (Vallási néprajz 12.) Szerk. Veres Emese-Gyöngyvér. Budapest, 2005. 148-166.; Uő: Telegdi Miklós szertartáskönyvének művelődéstörténeti forrásértéke. Rálátás VI. évf. (2005) 2. sz. 8-13. Itt jegyezzük meg, hogy kutatásainkat az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával a T 49440 számú OTKA kutatási program keretében végezzük. 2 A hiány felszámolásában jelentős szerepe volt és van az ELTE Folklore Tanszékéhez kötődő, Vallási néprajz című kiadványsorozatnak, amely kezdettől (1985) fogva nagy hangsúly fektet a népi vallásosság kutatásában elhanyagolt területnek számító protestáns gyakorlat vizsgálatára. 3 A forrástípusról bővebben: Bárth Dániel: Esküvő, keresztelő, avatás. Egyház és népi kultúra a kora újkori Magyarországon. (Szövegek és elemzések 1.) Budapest, 2005. 20-29. 4 A kutatások jelenkori állapotát jellemzi, hogy éppen most folyik a több mint két évszázada keletkezett, ám máig kéziratban maradt erdélyi unitárius egyháztörténeti áttekintés - latin nyelven már néhány éve megjelent szövegének - magyar fordításban történő kiadása. Az eredeti szöveg(ek) kiadása egyébként nemzetközi együttműködés keretében jött létre: János Kénosi Tőzsér - István Uzoni Fosztó: Unitario-ecclesiastica história Transylvanica. I—II. Ed. by János Káldos. Budapest, 2002. Erre a műre és a XIX-XX. századi erdélyi unitárius egyháztörténeti értekezésekre egyaránt jellemző, hogy főként a XVI-XVII. század eseménytörténetére helyezik a hangsúlyt. így pl. Veszély Károly: Az unitáriusok Erdélyben. Gyulafehérvár, 1887; Kanyaró Ferenc: Unitáriusok Magyarországon, tekintettel az unitáriusok általános történetére. Kolozsvár, 1891. Kivételt képeznek ezalól: Ferencz József: Unitárius kis tükör, vagyis az unitárius egyház története, hitelvei, egyházalkotmánya és szertartásai rövid foglalatja. Kolozsvár, 1875; Tóth György: Az unitárius egyház szervezete. Kolozsvár, 1921. A kutatások széttöredezettségéhez nagymértékben hozzájárul, hogy számos kisebb-nagyobb, szakmai, félig szakmai cikk jelent meg különféle egyházi lapokban (például az 1861-ben elindított Keresztény Magvető-ben). 5 A forrás lelőhelye: Gyulafehérvári Érseki Levéltár I. 17/b. Más vallásokkal kapcsolatos iratok. 2. doboz. 6 Vö. Kénosi Tőzsér János: De typographiis et typographis unitariorum in Transylvania. Bibliotheca Scriptorum Transylvanico-Unitariorum. Comp, by Ferenc Földesi. Szeged, 1991. 176. 7 Az „unitáriusok szeme, szíve és szája"-ként, valamint az egyház második alapítójaként aposztrofált püspök személyére: Ferencz J. i. m. 23-24., 31-32.; Kelemen Miklós: Unitárius kislexikon. Budapest, 1999. 114.