Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Gáspár Dorottya: A Saturnalia tanulságai

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. idején Anconába vitték.

29 A katedrálisban került elő egy fehérmárvány szarkofág, rajta görög felirat, amely elmondja, hogy itt fekszik a szent Dasius vértanú, akit Durostorumból hoztak.

30 Athos hegyéről egy szerzetes, név szerint Dionysios, egy festőkézikönyvben írt szent Dasiusról: ó áyioc Aáaioc véog áyéveioc. Megadta kivégzésének időpontját is, amely pontosan egyezik az acta-ha.n olvasható időponttal.

31 Az, hogy ennek az eseménynek ennyi említése van, minden bizonnyal annak köszönhető, hogy katonai táborban katonák állítottak Saturnus királyt, aki ezt a királyságot nem vállalta. A polgári életben, főként a földműves világban megszokottabb a rituális király állítása, ahol nem keltett volna ekkora feltűnést. Ezek a királyállítási rítusok, bár lényegüket tekintve megegyeznek a római Saturnalia ünnepével, de nem tartoznak a Saturnaliához.

32 Egyrészt viszszaemlékeznek a boldog aranykorra, másrészt bűnbakot állítanak, akire rádobálják az egész közösség vétkét. Amikor pedig a bűnbakot így vagy úgy megölik, az magával viszi a vétkeket. A bűnbaknak keményen szenvednie kell. A közösség ennek érdeméért kezdheti tisztán az újévet. Az ilyen embernek, a bűnbaknak avagy királynak mágikus hatalmat, isteni hatalmat tulajdonítanak. Az ilyen bűnbakállítás vagy rituális királyság a zsidók számára sem volt ismeretlen. Artúr Drews azt írja, hogy nem csak hogy a Sakaia ünnepről volt tudomásuk, hanem saját maguk is állítottak bűnbakot a Purim nevű ünnepük alkalmával.

33 Paul Wendland vetette fel annak ötletét - éppen Dasius esete miatt - hogy Jézus Krisztus Saturnalia-király volt.

34 Mint hasonló esetet, leírja az alexandriai zsidók körében lejátszódott történetet, amelyet Philo örökített meg. A történet Caligula uralkodása alatt 38-ban történt, amikor I. Agrippa, Judaea királya Alexandriába érkezett. A zsidóellenes tömeg számára megérkezése idegesítő volt, így mind a király, mind a tömeg viccre fogta a dolgot, és pantomim játékkal jelezték érzelmeiket. Volt egy értelmi fogyatékos ember, akinek a neve Karabas, őt kinevezték csúfság királyának és hirtelenjében fel is öltöztették ennek megfelelően.

35 Drews szerint ez az esemény nem egyedi dolog volt, hanem leírása a Purim ünnepkor évenként ismétlődő rituális királyságnak. Drews véleménye szerint a Karabas név nem tulajdonnév, hanem a mindenkori rituális királynak a neve, amely név a Barabbas héber név romlott formája. A Barabbas jelentése pedig az „Atya Fia".

36 Tehát állíthatjuk, hogy mind a tényleges történelmi helyzet, mind az újabbkori kutatás Jézus Krisztust, mint Saturnalia királyt nézte. Ennek az elméletnek kifejtését és egyúttal összefoglalását Stefan Weinstock tanulmányában olvashatjuk.

37 Az evangélisták leírása bizonyítja, hogy a katonák Jézussal valóban mint Saturnus királlyal bántak el. A katonák a praetoriumba vezették, ott saját ruhái helyett bíbor palástot adtak rá, tövissel megkoronázták, jobbjába pedig nádszálat adtak.

38 Mind a három dolog felségjelzés. Leköpdösték: ezzel a vétkeket rakták rá. Térdet hajtottak előtte, és királyként üdvözölték, így gúnyolva ki a Saturnus 21