Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Kovács Bálint: Az erdélyi örmény társadalom szenttiszteletének rétegei az újkorban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. nél bepanaszolta 13 pontban az erdélyi örményeket, hogy megújították korábbi, eretnek szokásaikat és tanaikban sem követik egységesen a katolikus hitet.

20 A pontok között első helyen Krisztus két természetének tagadása szerepelt. így különösen fontos lehetett Stephano Stephanovics Roska vizitátornak a katolikus hit egyik lényeges kérdéséhez - a Szentháromságtanhoz - kötni a kongregációkat az elnevezésükkel. A vizitációkban a fenti adatokon túl gazdasági kimutatások szerepelnek a kongregációkkal kapcsolatosan. Mindegyik saját költségvetéssel rendelkezett, vagyonukat nemes célokra fordították. Ávedik Lukács említi, hogy az erzsébetvárosi templom építése kapcsán mindegyik társulat jelentős mértékben adományozott pénzösszeget.

21 A templom oltárai pedig rendszerint a társaságok patrocíniumainak tiszteletére lettek szentelve. Társadalmi szempontból érdekes megfigyelni azt, hogy ezekben a kongregációkban — amelyek a tridenti zsinat utáni egyházi megújulás szervezetei voltak a falvak és városok közösségeiben - a helyi örmények vettek részt,

22 magukévá téve ezzel az egyházi megújulás eszmerendszerét. Tehát az örmények megkapták azt a közösségi segítséget, amely által ideológiai szinten is tudtak azonosulni a katolicizmussal, nem csak hierarchiai betagozódás volt számukra az unió. A szentkultusz harmadik rétegeként a búcsúk ünneplését, megszerzését vizsgáltam. Ennek magyarázatához először a búcsú fogalmát kell megvilágítani. A búcsú - a katolikus teológia álláspontja értelmében — a már megbocsátott bűnök után fennmaradó büntetések (ideig tartó büntetések) elengedése. Az egyház Krisztus és a szentek érdemeire ("thesaurus ecclesiae"-a jóvátételi kincs) való tekintettel engedélyezhet ilyen búcsút. Búcsú az élő és meghalt hívek ideig tartó büntetéseinek elengedésére nyerhető, a történelemben a katolikus egyház erre nagyon sokféle lehetőséget adott.

23 Erzsébetváros és Gyergyószentmiklós esetében találtam eddig adatokat búcsú megszerzésére vonatkozóan. Erzsébetvárosban különösen sokszor, egy évben 24 alkalommal lehetett teljes búcsút nyerni. Mindkét településen kimagaslik a Mária ünnepeken való búcsúszerzés lehetősége. A magyarság mindig is Mária-tiszetelő nép volt, azonban ugyanez igaz az örménységre is. A legnagyobb szent náluk Mária, amely a legtöbb ünnepeknek a középpontjában áll. Azonban a szenthagyomány alapján tölti be ezt a szerepét, az örmény apostoli egyházban hitbeli normaként, dogmákkal nem határozták meg ezt a tiszteletet.

24 A Mária-tiszetelet fokozott lehetőségével az örmények így a Kárpát-medence vallásos hagyományához kerültek közelebb, a hungarus tudat kialakulása így nagyobb lehetőséget kapott, és ez nyilván az asszimilációhoz is hozzájárult. A Mária tisztelet mellett a kongregációk patrocíniumaihoz köthető búcsúkat emelem ki, így a Szentháromság vasárnapján megszerezhető búcsú a Szenthá202