Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Kovács Bálint: Az erdélyi örmény társadalom szenttiszteletének rétegei az újkorban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Kovács Bálint Az erdélyi örmény társadalom szenttiszteletének rétegei az újkorban Az örmény nép ősi kultúrája Kr.e, 2500—2000 óta létezik, a kereszténységgel már a Krisztus utáni első századokban intézményes kapcsolatot alakított ki. Az örmények hagyománya szerint Szent Bertalan és Szent Tádé apostolok prédikáltak Örményországban, működésük következtében az örmény egyház magát hivatalosan örmény-apostoli egyháznak nevezi. Örményországban a kereszténység felvétele és államvallássá tétele azonban Világosító Szent Gergely IV. század eleji tevékenységének következménye, róla nevezi magát az örmény egyház gregoriánusnak. Az egész örmény egyház feje az etsmiadzini katholikos, aki minden örmény legfőbb pátriárkája és katholikosza, úgy tekintenek rá, mint Szent Bertalan és Tádé apostolok utódára.

1 Az egyetemes zsinatok közül a Nikaia -, a konstantinápolyi- és az ephezoszi zsinat (vagyis az első 3 egyetemes zsinat) tanítását fogadta el, ezeken képviselőik is jelen voltak. A kalkedóni (IV.) egyetemes zsinaton nem vettek részt, így a monofizitizmussal kapcsolatban itt nem nyilvánítottak véleményt. Az évszázadok folyamán a monofizitizmus tanításait egyértelműen nem fogadták el, de nem is utasították vissza, így egyházukat nem nevezhetjük teljes bizonysággal monofizitának, jóllehet nem álltak messze ezektől a tanoktól. Célszerűbb vallásuk intézményrendszerét régi keleti egyháznak nevezni.

2 Erdélyben örmény kereskedők XIV. századi megjelenéséről van már adat, brassói jelenlétükről elsősorban, de hallunk róluk más szász városok esetében is. Tömeges betelepedésük azonban a XVII. században történt Moldvából, de még a XVIII. század első felében is érkeztek újabb örmény családok. Az első időkben Besztercén, Gyergyószentmiklóson, Petelén, Felfalun, Csíkszépvízen hallunk róluk. A hagyomány 3000 családról beszél, a népesség összeírásokból azonban egy másik kép tűnik fel, egy 1750-es adat alapján is csak 890 örmény családról tudunk, ami körülbelül 3500-4500 lelket jelenthetett.

3 Erdélyben az örmények - hasonlóan a zsidókhoz vagy görögökhöz - egy gazdasági űrt töltöttek be, elsősorban kereskedelmük és iparos tevékenységük miatt. Egyre nagyobb területeken hódítottak teret tevékenységükkel, így egy idő után például a marhakereskedelemben monopolhelyzetre törtek, két városuk, Szamosújvár és Erzsébetváros kereskedelmi centrumokká fejlődtek, ahol harmincadvámszedő hivatalokat is felállítottak emiatt. 197