Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7/I. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember (Sepsiszentgyörgy-Veszprém, 2007)

I. Vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak - Paál Zsuzsa: Egy historia domus vallásnéprajzi tanulságai: Tüskevár

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. zetése. (...) káplánénak mégis kellett lenni, de a szabályszerű megalapítás 1802 évben elmulasztatott, pedig akkor lett volna az ideje, mert ekkor volt a plébániák regulációja. (...) Vaisz plébános nagyot hibázott, mikor az 1802 évi összeíráskor a vallási alapból a kápláni állomás szabályszerű megalapítását nem sürgette." 42 A törvényes állapot helyreállítása így Házyra várt, amit részletez is a további oldalakon álló fejtegetésében. Házy Alajos elévülhetelen érdemeket szerzett a plébánosi tevékenység szabályozásban, a korábbi plébánosoktól örökül hagyott rossz vagy hiányos működés rendbetételével. Az isteni szolgálatnak rendje — címmel írott alfejezete az általa „alapított rend" lényegét foglalja össze, ebből idézünk pár sort a továbbiakban: „A rend soha nem teher a papra vagy népre, mert mindenki tudja, mikor mi a teendője, ellenben a rendetlenség nyűg, mert egyik fél sem tudja magát tájékozni, s e miatt ízetlenség támad. Ezeknek eltávolítása végett szükséges tehát, hogy minden legkisebb helyen az isteni tisztelet és szentségek kiszolgálása, valamint egyébb egyházi teendők végzése tekintetéből rend legyen, annál inkább az anyahelyben, hol a plébános lakik, hová a filiálisták bejárnak."

43 így részletezi Házy a továbbiakban oldalakon át az általa alapított rendet, különös figyelmet fordítván a szentmisék időpontjára, azok körülményeire ünnep- és hétköznapokon.

44 Azt követően a többi községben „alapított rend" részleteit is elénk tárja, mindenkor a már megkötött és rosszul működő korábbi szerződések orvoslására helyezi a hangsúlyt és a filiale közti egyenlőtlenséget érzékelve, annak megszüntetésén sokat dolgozik. Míg például a jeneiek kiharcolták szerződésileg a korábbi plébánostól a külön kápláni szolgálatot, „1863 évig Kis-Berzseny soha rendes istenszolgálatban nem részesült, egyedül a sz. Antal és sz. Mihál napján és erre következett vasárnapon, mint templom bucsunapján volt miséjök. Fájt a híveknek, hogy így elhagyatva voltak .. ."

45 Az iskolaügy terén beállt változásokat is igyekezett a katolikus hívek javára fordítani és ha kellett, segített is anyagi terheik megosztásában: „1872 évben kiállított tanítói díjlevélben kötelezték magukat 20 mérő rozs, 5 mérő búza, 15 ft. fapénz adására, 20 ft. Átlagos tandíjra és az iskolafűtésre, továbbá a mesternek átadott másfél hold hitközségi szántóföld. (...)- 1874 ben tapasztalva, hogy a katholikusok túlterhelve vannak a gabona és pénz fizetéssel, megpróbáltam a költségvetés beterjesztésekor leszállítani a rozsot 10 mérőre, a tandíjt 10 ft ra, a kormány a kárpótlást megadta."

46 - írja a torna-pinkóciak iskolához jutásának körülményeiről. Tanulmányommal a história domusok összetett világára kívántam rávilágítani, és felhívni a figyelmet ritka vallásnéprajzi (de egyéb néprajzi) forrásértékükre. 192