Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kriza Ildikó: A májusi nagyáldozat és a Székely himnusz

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Az egyesület szerveződéséről, eredményeiről, а programokról és a felada­tokról a „Szeme Hírek" tájékoztattak. 16 Az értesítőt Puskás István állította ösz­sze, aki egyben a Collegium Transylvanicum ügyeit intézte, míg a technikai, művészi kivitelezés Haász Sándor érdeme volt. A SZEFHE kebelén belül működött 1923-tól az EFE, az Erdélyi Férfiak Egyesülete, illetve a Erdélyi Nők Egyesülete, 1925-től az idősebbek számára alakult az Öreg Lófők Testülete szintén nemzetségi rend szerint, ami a családok származási helyével függött össze. A SZEFHE 12 nemzetsége minden évben csak egyszer találkozott „a májusi nagyáldozaton", aminek időpontját, helyét közzétették az újságban, sze­mélyes kapcsolaton túl így hívták a tagokat, érdeklődőket. A rangmegjelölést illetően a székelyek körében ismert fogalmakat éltették tovább függetlenül at­tól, hogy a tagok valaha székelyek lettek volna. Az erdélyi magyarok ebben a szervezetben mindnyájan székelyek lettek. A legrangosabb vezető volt a rabon­bán, a nemzetségfők a lófők köréből kerültek ki, akik közül az öreg lófő külön megtiszteltetést érdemelt. A közszékelyek közül kiemelkedtek a góbék, öreg góbék. A társadalmi tagolódást a Csíki Székely Krónika szellemében éltették, amiről Kőváry László, Szabó Károly és nyomukban Orbán Balázs szólt. 17 Az egyesület gazdag programjáról a SZEFHE hetenként, kéthetenként meg­jelenő újsága az Új Élet adott hírt. Ebből követni lehet azt az eseménysort, ami a szervezet külső mozgásterét jelentette. Elsősorban tudománynépszerűsítő előadás, politikai tájékoztatás, művészeti est, irodalmi műsor került a program­ba. Az Új Élet budapesti illetőségű szerkesztősége ellenére az előadások jelen­tős részét Szegeden tartották és az ott élő jeles közéleti személyek gondolatait lehetett meghallgatni. A néprajzkutatóknak nem lehet közömbös, hogy a szé­kely népballadákról Juhász Gyula költő egész estét betöltő előadást tartott, amit rövidítve az Új Élet közölt. Horger Antal a csángó és székely dialektusokról be­szélt, Györffy István az alföldi településekről adott áttekintést. Az írók között jelentős számban voltak erdélyi (partiumi) származásúak: Áprily Lajos, Erdé­lyi József, Kós Károly, Nyírő József, Remenyik Sándor, Szabó Dezső, Tompa László és maga a szerkesztő Csanády György, aki rendszeres verses rovattal szerepelt, de a kevéssé ismert prózai müvei is itt jelentek meg. 1921. augusztusa és októbere között a SZEFHE több tagja, a Mikó zászló­alj keretében részt vett a Nyugat - magyarországi „felkelés"-ben. A Mikó zász­lóalj 800 fős volt, és katonai szolgálatra vállalkozott, célja Magyarország in­tegritásának megvédése volt. 1921. augusztus 23-án alakult meg Kolosváry­Borcsa Mihály és Incze Antal vezetésével a SZEFHE szervezeteként. Arról is szól a híradás, hogy 1921. szeptemberében Éder Gyula, a zászlóalj katonája Budaörsön megsebesült. A Mikes zászlóalj szerepléséről ez esemény után nincs hír, csak "katona-politikától mentes" tevékenységet említenek a forrá­sok. 289

Next

/
Oldalképek
Tartalom