Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Balla Ferenc: A bezdáni Szentháromság fogadalmi kápolna

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. esős idő volt, akkor a kápolnában lévő állandó oltárnál, ha szép idő volt, akkor a kápolna előtt felállított szabadtéri ideiglenes oltárnál. A pap prédikációban méltatta a nap jelentőségét. A helyszínen harmonium kísérettel vezetett énekkar egyszólamú kórus-énekléssel erősítette a tömegéneklést. A szentmise után a körmenet ugyanolyan felállásban, ahogy a kápolnához érkezett, visszatért a templomba. Ekkor a szertartást végző pap az oltár elől papi áldásban részesítette a jelenlevőket, azok pedig a „Téged, Isten, dicsérünk, téged úrnak vallunk..." (Lásd Zsasskovszky népénektár 432. énekét) kezdetű hálaénekkel fejezték be az ünnepséget. A második világháború végéig Bezdánban is vallásos népszokás volt húsvét vasárnapjának reggelén a keresztjárás, az ún. Jézus-keresés. Ilyenkor a kora reggeli órákban összegyűltek a „szentasszonyok" a Szentháromság fogadalmi kápolna körül, majd keresztfától keresztfáig vonultak, amelyeknél megálltak énekelni, imádkozni. Az Alvégből a Fölvégbe volt, mikor a Puszta utcán, volt mikor az Új utcán haladtak végig. így jutottak el Kolut község alá a Fehér-ároknál levő keresztig. Innen visszafordultak a faluba. Tették ezt annak emlékére, hogy az asszonyok nem találták Jézus testét a sírban, ezért keresésére indultak. Ebben a népi ájtatosságban a pap nem vett részt. A második világháború végéig a Szentháromság fogadalmi kápolnában tartották meg a hívők az ún. nagyböjti imát is. Ez abból állt, hogy nagyböjtben 2-3 héten át összegyűltek benne esténként a „szentasszonyok", ahol imádkoztak, énekeltek, majd hazamentek. Ebben a népi ájtatosságban sem vett részt pap. Ma ezeket az összejöveteleket a hívők házánál tartják meg. A Szentháromság nagy tiszteletét Bezdánban az a régi szokás bizonyítja, hogy a földi élettől búcsúzó halott koporsója mellett a gyászoló tömeg elénekli a magyar nyelvterületen talán egyedülálló népéneket, az: „Ó, állandó Szentháromság, egy Isten három személy... Végórámban hozzád kiált..." A második világháború után a Szentháromság fogadalmi kápolnát az új társadalmi, politikai viszonyok kiiktatták a hívők mindennapi életéből. A falakat és a tetőt kikezdte az idő vasfoga. 1946-ban leltár készült az egyházi kellékekről. Ekkor a Szentháromság fogadalmi kápolnában a következő tárgyakat találták: egy téglából épült oltárt, amelyhez két deszkából épült lépcső vezetett. Az oltár felső hátsó, fából készült része előtt két oldalt ugyancsak fából készült egy-egy angyal állt. A szentségtartó is fából volt, de kulccsal zárható volt. Az oltár felett a Szentháromságot ábrázoló olajfestmény függött, de hogy azt ki és mikor készítette nem tudni. A hívők részére padok voltak. 1974-ben a kápolnát szakszerűtlenül renoválták és így teljesen megváltoztatták külalakját. Kívülről és belülről fehérre bemeszelték. Az elrothadt fakeretű ablakok és a faajtó helyébe vaskeretű ablakokat és vasajtót tettek. 73