Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Varró Ágnes: Nepomuki Szent János kultuszának emlékei Fejér megyében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. tára búcsúzó cédulát tettek, amelyen a szobor tudatja, hogy mivel nem törődnek vele, odébbáll. így például a már említett, elpusztult dunapentelei szoborról olvashatjuk Schütter Frigyesné számos néprajzi adatot tartalmazó visszaemlékezéséiben: „Két férfi beszélget a szobor előtt: — Csak itt maradt a szent Jánoska.-mondja Imre a komájának-Imlékszöl rá, egyszer valaki megfordította a szobrot, háttal az országútnak, szembe a Duna felé. Egy tarisznyát tettek a vállára, egy nagy papírra meg ráírták és a hátára ragasztották: "Egy évbe egyszer hoztok csak virágot. Itt hagylak benneteket, átmegyek Szentmártonba." — Talán valamellik halász vagy vizimónár csinálta. Aztán visszafordították, csak itt maradt mivelünk. — Szentmártony református kössig, micsinát vóna ott?"

7 Perkátán a 62-es út mellett álló Nepomuki Szent János szobor sem mutatta a méltó gondoskodást amint azt Horváth Ferenc plébános Élmények című az 1930-as években írott feljegyzéseiből megtudhatjuk: A préposthoz a perkátaiak követsége érkezett. „Ott van a falu közepén, országúton a Nepomucenus. Nagyon megviselte az idő. Szégyen már a vidékiek előtt. Nem lehetne onnan elvinni a szőlőbe, ott még jó lenne Vendelnek..." (Élesíti a dolgot: Perkátán Vendel annyi mint másutt ormirejzinger)

8 A Nepomuki Szent János iránt érzett szeretetteljes közvetlenség nyilvánul meg nevének gyakran becéző formában való emlegetésében is. Szent Jancsinak, Jánoskának is hívják szobrait. Székesfehérváron a már említett Szent János közt a diáknyelv Szentjancsi közként tartja számon.

9 Nepomuki Szent János szobrához és emléknapjához kapcsolódott a Duna mentén működő molnár céhek gyertyás ünnepe. Dunapentelén a céh tagjai feldíszített dereglyére tették szent János templomból kihozott (és kifejezetten e célból faragtatott) szobrát, eléje gyertyákat helyeztek és mozsárágyús lövöldözés kíséretével vonultak vele a Dunán. A parton lévő kőszobornál nyolc napon át minden este litániát tartottak. Hasonló gyertyás-tutajos vízi felvonulásról tesz említést Bálint Sándor is a közeli Ercsi szent János ünnepének bemutatása kapcsán.

10 Nepomuki Szent János mártírhalálának körülményei közismertek. Köszönhető ez többek között a róla szóló ének és litánia szövegeknek, amelyekre ez alkalommal nem térek ki részletesen. Csupán két, a szent halálának körülményeit idéző adatot említek. Lukács László a váli Luca székről szóló tanulmányában egyik adatközlőjét idézve a következőket írja: „Éjféli misekor megnézték ki a boszorkány, ember vagy asszony. Aztán az történt, a Kata néni, a Menyhárt Kata néni volt a legnagyobb boszorkány. Nagyon mérgesek 44