Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Varró Ágnes: Nepomuki Szent János kultuszának emlékei Fejér megyében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. településéből annak majdnem egyharmadában áll a szent szobra, elsősorban a Duna-vonala mellett (Dunapentele, Rácalmás, Adony, Ercsi), továbbá a Sárvíz és a Malom csatorna mentén (Vájta, Cece, Alap, Soponya, Szabadbattyán), ezen kívül a Velencei tó partján, a megye északi felén pedig elsősorban a német nemzetiségek lakta településeken (Mór, Pusztavám, Mány, Vértesboglár stb.) vagy az egykori jezsuita birtokok területén lévő falvakban (Perkáta, Mány) általában patakok partjánál. A török alóli területet felszabadító csapatok után a térségbe érkező jezsuiták égi patrónusukként tisztelték Nepomuki Szent Jánost. Az ő tiszteletére emelték 1744 és 1751 között Székesfehérváron a Fő utcában álló templomukat is, amelyről Bálint Sándor írja, hogy a legszebb hazai Nepomuki Szent János templomunk.

2 A templom mellett lévő kis utcácska pedig a Szent János köz nevet viseli ami szintén a szent jelentőségére utal. Itt említem meg, hogy Székesfehérváron a Malom csatorna lefedéséig, az 1930-as évekig állott a mai Ady Endre utca és a Szabadságharcos út találkozásánál a Szent János hídja.

3 Korabeli felvételeken még jól látszik a hídon álló klasszicista szoborfülke Nepomuki Szent János szobrával. E szobor további sorsáról eddig eredmény nélkül nyomoztam. A Fejér megyében található Nepomuki Szent János szobrok anyaga kő, egyetlen, a váli szobor készült öntöttvasból. Zámolyon a XIX. század közepén Farkas Imre zámolyi születésű fehérvári őrkanonok rendelkezésére felállított szobor is fém volt, de ebből a szoborból mostanra csak a talapzatul szolgáló ión oszlop maradt meg és látható a katolikus templom előtt. E szobrot az első világháborúban ágyúöntéshez használták, majd a háború után pótolták. Ez az újabb szobor a második világháború áldozata lett, szétlőtték.

4 Szent János megjelenítése mindig papi ruhában történik, karján halotti kereszttel, amely alatt gyakran a mártírság jelképét a pálmaágat is láthatjuk. Fején ott a birétum, csupán a szabadbattyáni, a tabajdi és az ercsi ábrázolásán áll hajadonfővel. Teste S alakot formáz, tekintete a feszületre simul. A velencei szobrán a jobb mutatóujját a szája elé téve áll. Az etyeki, a móri, a szabadbattyáni, a székesfehérvári és az iszkaszentgyörgyi szent feje fölött találhatunk 5 vagy 9 csillagos glóriát. E csillagok a szent mártírhalálát követő, a holttest megtalálásának csodás, égi fények mutatta körülményeire utalnak. A szobrok némelyike erősen pusztuló állapotban van, elsősorban azok, amelyek vízparton vagy utak mentén állanak. A templomkertekben, magánház kertjében lévőket viszont karban tartják. Három szobor (a bodajki, a vértesbogiári és a tordasi) szakszerű restaurálás alatt áll. Legtöbbet az 1950-es években szenvedtek a Szent János szobrok, több ekkor semmisült meg (pl. a dunapenteleit a szocialista mintaváros építésekor lökték a Dunába). Ha a településeken belül a szobrok elhelyezkedését vizsgáljuk, az alábbi csoportokat alkothatjuk: templom kertben vagy templom közelében (itt áll a 42