Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Punykó Mária: A vallás szerepe az anyanyelv megőrzésében a szórványban, a Körösmezőn élő magyarok között

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. immár kő-kápolnába vitték, 1994-ben felszentelték. Azóta búcsújáró hely, de szívesen imádkoznak itt az év bármely napján a megtisztulni vágyó magyarok és nem magyarok egyaránt. Az egykori Lenin-és Sztálin-szobor emlékét a megőrzött két beton virágtartó őrzi, melyet a kápolna két oldalára állítottak. A Jézus Szíve Kápolna átvészelte a háborút, nem sérült meg, ám rossz helyen állt. A község elöljárói élelmiszerboltot terveztek arra a helyre. A magyar lakosság tiltakozása ellenérc a kápolnát lebontották. A hívek a szobrot a templomba vitték. A kőrösmezői római katolikus templomban a liturgia nyelve magyar. Magyarul imádkoznak, énekelnek. A nagyszámú ministráns gyerek magyarul olvas fel a miséken. 1998. július 6-án kb. nyolcvanan voltak —gyerekek, felnőttek, idősek — az esti misén. Sajátságos kép tárult elém: a templom falain belül magyarul kommunikálnak a liturgiái szövegen túl is. Menj arrébb! —mondja valaki mögöttem. Tessék! —teszi elém szomszédom az énekeskönyvet. Bejött a kutya! — figyelmeztetik többen a kutya gazdáját. Jaj, Istenem! — válaszolja az. Kilépve az épületből, már a templom udvarán csak ukrán szót hallani, az érintkezés nyelve itt kizárólagosan ukrán. Kivételt képez a fiatalok azon csoportja, akik a pappal beszélgetnek. De néhány méternyire a ministránsok már ukránul vitatkoznak. Ti ne dobre csitul! (Nem jól olvastad!) Imádkozni otthon is magyarul imádkoznak, bár ismerik, esetenként alkalmazzák az ukrán, pravoszláv imákat. Én rózsajüzér nélkül le se fekszek...., vannak imáim, vannak nekem orosz imáim is... S. H. M. sz. 1927. A magyarul nem beszélő, sőt nem is értő gyerekeket is megtanítják a nagyszülők magyarul imádkozni. Az unokáim hozzám ub'ánul beszélnek... Voltak Ukraj inába 6 évig, és ö csak 10 éves volt, mikor onnan jött, nehezen beszélt. De ahányszor jött, mindig mentünk templomba. Imádkozz, ahogy nagymama téged tanított. Imádkozott egész úton a templomba nekem mindent: Gyónom a Mindenhatót, Miatyánkot, Üdvözlégyet. Ügy, ahogy nagymama téged tanított. Mustrálok mindig, de orosz ember elvett. — F. M. sz. 1929. A beregszászi anyanyelvi táborban is gyönyörűen, szép kiejtéssel éneklik a katolikus énekeket, ám nehezen beszélnek a leghétköznapibb dologról is. (Egyik megható Irka-tábori kép 1995-ből: a csupán néhány magyar szót ismerő kőrösmezői 13 év körüli Pisti este az ágyánál térdelve félhangosan imádkozza magyarul a Miatyánkot...) Kőrösmezőn 1945 előtt a házasságokra az endogámia volt a jellemző, mára az exogámia, szinte kizárólagosan az ortodoxia előnyére. Az első férjem is volt római katolikus, a második is. Római katolikussal kellett házasodni. Ma már összekeveredtek. Na, mit csinálni? — F.M. sz. 1929. 376