Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Punykó Mária: A vallás szerepe az anyanyelv megőrzésében a szórványban, a Körösmezőn élő magyarok között
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. R Punykó Mária A vallás szerepe az anyanyelv megőrzésében a szórványban, Kőrösmezőn élő magyarok között Kőrösmező (Jaszinya) az egykori Máramaros megye festői szépségű nagyközsége. A Hoverla ( 2061 m ) tövében, a Fekete-Tisza forrásvidékén, néhány kilométernyire a Tatár-hágótól fekszik ez a hosszan elnyúló, a huculvidék központját képező település. ( Itt kiáltották ki 1918-ban a Hucul Köztársaságot. ) Kőrösmező évszázadokon át határátkelőhely volt. Ezt a szerepét bizonyos mértékig megyehatárként mindmáig megőrizte. A helyi monda szerint nevét az itt honos kőrisfákról kapta. 1 E monda képi megfogalmazásával találkozunk Kőrösmező ősi pecsétjén: kőrisfa alatt juhász bárányaival. 2 Első írásos említése 1555-ből való. Még a Drágfiak birtoklása előtt két falu keletkezett az addig néptelen Felső-Tiszavölgyben: Rahómező és Kőrösmező... 1555-ben három Drágfi - jobbágyot írtak itt össze. 3 Bonkáló szerint viszont Kőrösmezőről még 1600-ban is azt írja a rónaszéki sókamara, hogy letelepedésre alkalmatlan mezőség, ahol senki sem lakik. 4 Fényes Elek 1851-ben orosz - német faluként tartja számon. 5 189l-es adatok szerint a 7 620 lakos közül már 781 magyar, 1 271 német és 5 552 rutén. 6 1910-ben 1 461 7 a magyarok száma. Az 1993-as Botlik-Dupka kiadvány ukrán-ruszin-magyar-német településként említi, s a könyv adatai szerint 900 kőrösmezői vallja magát magyarnak. 8 1882-ben állami magyar elemi iskolát nyitottak itt, melyben — 1907-es adat alapján —118 gyerek tanult. 9 (Érdekességként megemlíthető, hogy bár a millennium idején csekélyszámú a kőrösmezői magyarság, az évforduló alkalmából a legszebb ünneplések szintere volt 10 , emlékoszlopot állítottak fel a községháza előtt „Hazánk ezeréves fennállásának emlékére 896-1896" szöveggel, emlékligeteket létesítettek, emlékfákat ültettek.) Kárpátalja Csehszlovákiához való csatolása után a magyar nyelvű oktatást megszüntették, s csak 1939 márciusa és 1944 októbere között tanulhattak ismét magyarul." A magukat magyarnak tartó kőrösmezőiekkel beszélgetve még találkozhatunk olyanokkal, akik magyar iskolába is jártak. Jártunk cseh iskolába, aztán jártunk ukrán iskolába, aztán jártunk magyar iskolába.-S. H. 373
