Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Szőke Anna: Az egyház visszaszorulása és az egyén vallási élete a Versec környéki magyarságnál a XXI. század elején

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Fiser János plébános település-közösségei: FEJÉRTELEP Kubin-Kovin aktív leányegyháza Fejértelep. A lelkész Székelykevéről jár át a magyar nyelvszigetre felkarolva őket, hogy magyarságukat megtarthassák. A település I 896-ban alakult. 1935. évi sematizmus szerint a hívek száma 924, ebből 324 magyar, 572 német és 28 horvát. Népszámlálási adatok csak 1981-ből állnak rendelkezésünkre. Ekkor a lakosok száma 496, ebből 324 a magyar. 1991-ben 473 lakosból 318 magyar. Az adatok az Adalékok a Zrenjanini - Nagybecskereki Egyházmegye történetéhez с kötetből származnak. (Szerkesztette: Erős Lajos, 1993.) A 2002-re vonatkozó adatok a szerző gyűjtéséből erednek. A vizsgált területen hat egyházközösség (Kovin, Fehértemplom, Bóka, Módos, Nezsény és Versec) fejti ki tevékenységét, mégis a felsorolás pontosítást kíván. Az ott élő emberek vallási életében egyáltalán nem fontos (nem számít), mely egyházkerülethez tartoznak (nem is tudják). Templomuk, szakrális létesítményeik és az események ahhoz az egyházi személyhez kapcsolódnak, akivel személyes kapcsolatban állnak, aki törődik velük, aki misézik, hittant oktat, levezeti a temetés szertartását. A korábbi állapotokhoz képest elmozdulást jelent, új helyzetet teremtett a magyar nyelven történő igehirdetés. Mindezt nevezhetjük nemzetmegtartó erőnek. Az egyházi méltóságok válasza más: a katolikus egyház hívekben gondolkodik és nem nemzetben. Ez a hivatalos megfogalmazás. A szórványtelepüléseken kifejtett tevékenységük azonban nem csak vallási identitású. Érzik a magukra hagyatott emberek veszélyeztetettségét (asszimiláció). Munkájuk a római katolikusok körében felbecsülhetetlen. A lelki bizonytalanságban a kéthetente vagy havonta celebrált szentmise kapaszkodót jelent. Megerősíti őket értékrendi elbizonytalanodásukban. Fenntartó tényezőkké váltak az egyházak a társadalmi bizonytalanságban, ahol a hagyományvesztés folyamata az egzisztenciális tényezőkkel függ össze. A hivatalos egyházközösségektől eltekintve a Versec környéki magyar római katolikus híveket két lelkipásztor szolgálja A fejértelepi Szent László parókia Kovinhoz tartozik, ahol a lelkész csak horvátul misézik. Fiser János atya vállalta, hogy Székelykevéről átjár a hivők gondját viselni. Udvarszálláson hasonló a helyzet. A fehértemplomi egyházközösség nem biztosít (nem áll módjában) magyar anyanyelvű lelkipásztort, ezért Gyuris László plébános felkarolta a kis közösséget. Módos, önálló egyházközösségi szervezet. Magyar nyelvű plébános híján a bókai lelkész végzi a vallási szertartásokat. Nezsény szintén önálló plébánia. Az egyházi teendőket itt is a bókai lelkész 322