Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Gulyás Gáborné Kiss Bernadett. Deszakralizált ünnepek

Népi vo/tósossóg о Kórpóf-medencébe/i 6. ezekről beszélnek, nem az ifjú párról." A templom, mint az emberek számára tiszteletet parancsoló és elgondolkodásra késztető hely, mindenkinek jelent valamit: „Egy templom az csak ünnepi hely." „A templom, aki nem vallásos, annak is jelent valamit. A templomban mindenki elgondolkodik egy kicsit. Most teljesen mindegy, hogy esküvő miatt megy be vagy csak úgy." A másik megemlítendő fontos ok az egyházi szertartás szépsége, ünnepélyessége, szertartásossága: „A vőlegényem anyukája se nagyon vallásos, csak tetszik neki is, hogy olyan szép. О azt várja, hogy olyan legyen, mint a filmekben, hogy bent van már mindenki, felcsendül az orgona, és mi akkor vonulunk be." „Nekem biztos, hogy a polgári esküvő is baromi ünnepélyes lenne, de nem tudom, mért, az van a fejemben, hogy ez ünnepélyesebb. Ott lehet, hogy úgy érezném, hogy valaki látja ezt föntről." Az embereknek tehát hatalmas igényük van arra, hogy egy többször nem megismétlődő ünnepet méltó módon üljenek meg, és ezt az igényt a polgári esküvők nem mindig tudják kielégíteni, így az ember egy olyan szertartást is „rákényszerít" magára, aminek az eredeti jelentőségét nem érti, de számára mégis valami mást, valami fontosabbat ad. „A polgári esküvőről vannak olyan rossz élményeim, hogy szedett-vedett. Gyorsan legyünk túl rajta, persze van az ellentéte is, ahol nagyon jól megcsinálják. Míg a templomi esküvőnél, ott evidens, hogy ott megadják a módját, ott egy órát ülsz végig." „Az anyakönyvvezető kattingatta a magnót, oda se figyeltek arra, hogy ezek az emberek úgy jöttek ide, hogy ez az életükben az első, és remélhetőleg az utolsó alkalom. így meg elvesztette az ünnepélyes formáját." „A polgári esküvő már úgy működik, mint egy nagyüzem. Fél órád van, várd meg, hogy az előtted levő kijöjjön, az utánad levőt már engedd be. A templomban például ilyen nincs." Az interjúkból az is kiderült, hogy ha a polgári esküvőnek is „megadnák a módját", akkor ez is megfelelő szertartás lenne azoknak, akik nem a vallásos jelentősége miatt készülnek a templomban is megesküdni. „Nekem sokkal meghatóbb egy polgári esküvő, meg sokkal szebb, ha mondanak egy szép verset, meg amikor az anyakönyvvezető elmondja, hogy hogyan ismerkedtek meg, egy rövid történetet erről. Nekem szebb a polgári. Nem tudom, miért akarnak mostanában sokan egyházit." Tomka Miklós is hasonló következtetésekre jutott ezekkel az ünnepekkel kapcsolatban, mert ahogy írja: „A vallási szertartások az ünnepélyesség egy sajátos — romantikát, nosztalgiákat, miszticizmust összeötvöző — és igen vonzó formáját képviselik, amit a szocialista szertartások — modernebb, de sokszor felszínes és formális megoldásaikkal — a társadalom többségének véleménye szerint nem tudnak utolérni."

15 Fontos lenne a többi ünnepnél is végignézni a mai állapot kialakulásáig vezető utat, mert úgy érzem, még sok érdekes információt, adatot és történetet lehetne megörökíteni. 314