Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Gulyás Gáborné Kiss Bernadett. Deszakralizált ünnepek

—— ——•———•—-—•—— — — — - - Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. —•= az sem, ha itt is ennek az ideológiának a hatását mutatjuk ki. 1977-ben elkészítették a társadalmi szertartások (névadók, polgári esküvők és temetések) gyakoriságának megyénkénti rangsorát, amelynek élén a legtöbb ilyen szertartással Békés és Szolnok megye, ezeken kívül pedig a főváros állt.

8 Fontos céljuk volt, hogy a vallásos ünnepeket minél inkább visszaszorítsák: „A szocialista társadalom építésének időszakában a tudati fejlődés menete meggyorsítja a konvencionális fonnák lekopását, segíti a család ünnepi alkalmaira tapadt misztikus-vallásos burok lehántását is."

9 Ezek a kézikönyvek mindenesetre jó és értékes dokumentumai egy olyan korszaknak, amikor a különböző ideológiák erősen meghatározták az emberek ünnepeit és ünneplési szokásait. Ünnep és vallás На az ünnepek legfontosabb jellemzőiről beszélünk, akkor biztosan az elsők között fogjuk említeni azt, hogy az adott ünnep vallásos illetve vallásos eredetű-e vagy sem. Általában e két pólus közé is felsorakoztathatjuk a különböző ünnepeket aszerint, hogy van-e vallásos alapjuk, és hogy megtartásukban mennyire vannak jelen vallásos mozzanatok. Ezért ahány ember, szinte annyiféle ateizmus. Mint ahogy a vallásos érzés sem ugyanolyan mértékű az emberekben. A vallásosságot a szociológusok is megpróbálták mérni, és statisztikai adatokkal alátámasztani, hogy az emberek mennyire vallásosak, illetve nem vallásosak. Fontos előrelépést jelentett, hogy bevezették a „maga módján vallásos" kategóriát, amely ebből a szempontból számos variációs lehetőséget nyújt a vallásos- nem vallásos két szélső pont közti átmenetek feltárására.

10 És ez már átvezet — az ateizmushoz szorosan kötődő — következő fontos fogalom, a szekularizáció magyarázatához. Ez az a folyamat, amely a tradicionális vallási formák és értékrend visszaszorulásához, továbbá az ateizmus valamelyik formájához vezet. Szekularizációról akkor beszélünk, amikor 1. a korábban szokásos vallásos szimbólumok, doktrínák, valamint intézmények elvesztik presztízsüket és jelentésüket. 2. a vallásos elképzelések és intézmények nem-vallási formát öltenek. 3. a világ deszakralizálódik, a természetfeletti elveszíti szakrális jellegét, helyét racionális-oksági magyarázatok veszik át. A hagyományos vallásosság bomlása azonban nem biztos, hogy a „vallásosság" megszűnéséhez is vezet. Ha figyelembe vesszük a népi vallásosságot, a különböző mágikus hiedelmeket, babonás szokásokat, asztrológiát és egyéb jóslásokat", amelyek napjainkban újra virágzásnak indultak, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az ilyen tág értelemben vett vallásosság nem fog egyhamar kihalni. Ma tehát két egymással ellentétes folyamat zajlik: látványosan pusztul a régi, hagyományos vallásosság, ugyanakkor ezzel párhuzamosan nő a vallás iránti érdeklődés. 309