Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kriza Ildikó: A májusi nagyáldozat és a Székely himnusz

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. 30. Bencsik Gábor i.m. 2000. 276. 31. Szabó Károly: Az 1533. székely krónika hitelességének védelme. (Új Magyar Múzem 1854.) in: Bencsik Gábor szerk.: i.m. 2000. 87. 32. A legtöbb rendezvényt Zuglóban a Disznófő forrás mellett tartották. 33. A II. világháború utáni szakkönyvek közül egyedül Az új magyar irodalmi lexikon szerzője vállalta, hogy Csanády György költő művei között megemlítse a Székely himnuszt (M. Pásztor József: Csanády György, in: Új Magyar Irodalmi Lexikon, (főszerk. Péter László) Budapest. 2000. I. 373.) 33/a A Rózsavölgyi Kiadásában 1940-ben jelent meg a Székely Himnusz. 1921-ben írta a szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán (Bp. 1940) zongorára, énekkarra Török Zoltán átírta. 34. László Ferenc: Melyik az igazi székely himnusz? In: Új Limber magazin. 2002. május 23.

http://Magazin.ujember.katolikus.hu

. 000I/I8html 35. 1990 után erdélyi lapok több ízben tájékoztattak a Székely himnuszról: Csergő Bálint: Az igazi székely himnusz. Romániai Magyar Szó. 1991. május 14., Forrai Tibor: A székely himnuszról. Romániai Magyar Szó. 1991. márc. 16-17., Gellért Géza: Ki tudja merre, merre visz a végzet. Székelyudvarhely 1995., Kónya Ádám: Az igazi székely himnusz forrásvidéke. Romániai Magyar Szó. Bukarest 1994. 09. 11-12. Gábor Dénes: Mitosz és valóság. Kolozsvár, 2000. 36. A Bartók-dallamra énekelt székely himnusz szövege: 1 .vsz. О én édes, jó Istenem,/ oltalmazom, segedelmem,/ vándorlásban reménységem,/ ínségemben lágy kenyerem. 2.vsz. Vándor fecske sebes szárnyát,/ vándorlegény vándorbotját / vándor székely reménységét / Jézus áldd meg Erdély népét./ 3. vsz. Vándor fecske hazatalál, édesanyja fészkére száll./ Hazamegyünk, megáld majd a/ csiksomlyói Szűz Mária. 37. Kriza Kálmán: Ha dalolni támad kedvem. Budapest. 1992. (A daloskönyv hét kiadást ért meg 2002-ig) 38. Iskolásfüzeteken rendszeresen feltüntették a Trianon előtti és a „csonka" Magyarország határait, továbbá rigmusokkal sugallták a trianoni döntés elleni gondolkozást, v.o. Unger Mátyás: A történeti tudat alakulása a középiskolai törtélemkönyveinkben a századfordulótól a felszabadulásig. Budapest. 1979. 39. Raffay Ernő i.m.1995. U.Ő.: Erdély 1918-1919-ben. Tanulmányok. Budapest. 1987. v.o. A Trianon Társaság gondozásában megjelenő Kalendáriumok. Romsics-Bertényi szerkesztette tanulmánykötet (Romsics Ignác - ifj. Bertényi Iván (szerk.): Trianon és a magyar politikai gondolkodás. 1920-1953. Budapest. 1998.), a revíziós gondolkodást mérlegelő Zeidler összefoglalása (Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Budapest. 2001.) 40. A közelmúltban végzett néprajzi gyűjtések tanúsítják a hun-magyar rokonság, történelemismeret meglétét, v.o. Bosnyák Sándor: 1100 monda. Budapest. NKI. 2001. 4

1. Csanády György: A májusi nagyáldozat. Budapest. 1941. 48. 42. A fiatal zeneszerző 26 évesen tífuszban hunyt el 1922. szeptember 6-án. Az erdélyi fiatalok nagy csoportja búcsúzott tőle. A nekrológot valószínű Csanády György a lap főszerkesztője, Mihalik személyes barátja írta. Az Új Élet 1922. szeptember 15-dikei számának 11-12. oldalán olvasható először a Székely himnusz szövege. Már ekkor így ezzel a címmel. A későbbi kiadással összevetve apró változtatások találhatók. 43. A 2. sor első szava Borongós úton... a Göröngyös úton helyett, a 7. sorban ez áll: Fejünk az ár, jaj százszor elborítja... a 8. sor így alakult: Ne hagyd el Erdélyt, Erdély Istene! (Tehát nem úgy, mint később: Istenem vagy Istenünk.) 44. A változtatások ellen tiltakoztak Csanády György gyerekei 1990-ben újra közölve a hiteles szöveget. (Csanády András- Csanády Katalin: Székely himnusz, in: 168 óra. 1990. május 1. II, évf. 17.) 300