Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Kriza Ildikó: A májusi nagyáldozat és a Székely himnusz

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A szerző hiteles tájékoztatása szerint 1921-ben keletkezett a székely himnusz, amit akkor a májusi nagyáldozatban kantáiénak nevezett és lá­nyok énekelték. 41 Első előadása 1922. május 22-én volt Budapesten, Aquin­cumban a májusi nagyáldozaton, ahol a zeneszerző is megjelent. Röviddel ezután, ugyanezen év őszén olvasható az Új Élet hasábjain Mihalik Kálmán halálhíre és a temetésről szóló beszámoló. A névtelen szerkesztőségi cikk részletesen szól a zeneszerzőről, a temetésről, a résztvevőkről és közli a Székely himnusz teljes szövegét: „Amíg koporsóját a sírba eresztették, jóbarátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerezte Székely Himnusz eléncklésével búcsúztatták, hogy az kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is. 42 Hangsúlyozta a szerző, hogy az egész gyülekezet énekelt. Mivel a szerkesztő Csanády György volt, valószínű ő írta barátjáról a nekrológot és ő adta közre a Székely himnusz szövegét, himnusznak nevezve és nem kantáiénak, ahogyan azt 1941-ben A májusi nagyáldozat sajtó alá rendezésekor tette. Az 1922-es kiadás egy két helyen eltér a későbbi közlésektől. 43 A Székely himnusz első megjelenése és himnusznak nevezése éppen 80 évvel ezelőttről 1922-től datálható. Ez a szerző szóhasználata, tudatos vál­lalása, szemben azzal, amit korábban leírt. Az 1941-ben közzétett szöveg­könyv azonban az első tervet őrzi. Csanády György három verseskötetének egyikébe sem vette fel ezt a verset, de népszerűségéről, ismertségéről tudo­mása volt. Módja lett volna a szövegen változtatni, de 1940-ben is csak ap­róságokat módosított. Megőrizte a pesszimista hangvételt, amit természetes fájdalomnak tartott, és így állította a jövő elé a megmaradásba vetett hitet. Tudatos költői alkotás ez, hiszen lehetősége lett volna átírni, és 20 év alatt költészete is sokat fejlődött, de Csanády György lényegében megmaradt az első szövegváltozat mellett. Különbség a „Fejünk a hullám százszor elbo­rítja", vagy „Fejünk az ár ezerszer elborítja"... között van. Viszont sohasem írta le „Ne hagyd elveszni Erdélyt" kifejezést, ami elsősorban az amerikai magyarok körében terjedt a 70-es években, és ennek nyomán ma általában így szokták énekelni. Változott a dallam is. A második sor leegy­szerűsödött, első fele megismétli az első sort. 295

Next

/
Oldalképek
Tartalom