Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Demeter Éva: Egyetemi hallgatók megtérés-történetei
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. letve amelyben a szabad idejüket eltölthetik. Nagyobb az ellenállás akkor, hogyha csatlakozhatnak egy csoporthoz, amelynek a tagjai hasonló vagy rokon életfelfogással rendelkeznek, illetve van közös érdeklődési kör, pl. filmklub, filozófiai társaság, táncház. A céltalanság, kilátástalanság, tehetetlenség, depresszió hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén az Isten felé forduljon. A pozitív életmód vonzása is befolyásolja a mozgalomhoz való csatlakozást. A bibliából származó ismeretek nem jelentenek elég indokot az életmód változására, szükség van ezeknek az új jelentésekkel való feltöltésére és az aktualizálására. A transzcendenciával kapcsolatos élmények is a megtérést kiváltó indokok közé tartoznak: egy-egy éneknek, filmnek a hatása, olyan kilátástalan helyzetnek a megoldódása, amit az Isten közbelépésének értelmeznek. Erre a tapasztalatra van igény is, G. T. pont ennek a hiányát teszi szóvá a lelkésznek, aki megcáfolja ennek szükségességét. Nem jelentkezik mindenki esetében a bűntudat sem, illetve nem olyan mértékben, hogy ezt szóvá is tegyék. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a mozgalom tagjai, a megtértek nem folytatnak agresszív térítési gyakorlatot, mint a Jehova tanúi. Ezt ketten is kihangsúlyozták azok közül, akik ezt az életmódot pozitív modellnek tartották: "És hát most visszapillantva nagyon hálás vagyok nekik azért, hogy nem voltak velem ilyen határozottak abban, hogy menjek el az alkalmakra, meg nem próbáltak Szentírást dugni az orrom alá. "(G. T.); "Ez különben nekem nagyon jó volt, hogy nem beszéltek soha Istenről nekem, hogy tényleg én csak azt tudtam látni, az életükön keresztül kerültem tulajdonképpen kapcsolatba Istennel". A döntés, a megtérés viszont minden esetben meghatározó feltétele annak, hogy valaki az Istennel való személyes kapcsolatként élje meg a vallásgyakorlatot, ez azonban nem feltétele a mozgalomhoz való csatlakozásnak, hiszen sok olyan egyén van, aki bizonyos ideig részt vesz ebben a közösségi életben, majd lemorzsolódik. Ha megfigyeljük, hogy kiknek az életformája ez a megújuláson alapuló kegyes református modell, akkor a szálak lelkészekhez vezetnek, illetve az egyik lelkész családjához (V. F., V. A., H. L., L. L.). Kettő a lelkészek közül Marosvásárhelyen szolgált, ahol szintén működtek ifjúsági bibliakörök, ez a magyarázata annak, hogy a kolozsvári mikroközösség összetételében a marosvásárhelyi származású tagok száma a legnagyobb. Az egyéni és kollektív identitás konstruálása történt ugyanannak a folyamatnak az eredményeképpen, a "mi, megtértek" csoport önállósult az egyház keretén belül. A kollektív identitás a valahová, valakikhez tartozást fejezi ki. Ennek a jelentőségét hangsúlyozza L. É.: "... tudom, hogy most vannak barátaim, akik körében felszabadult tudok lenni, az hogy befogadott az ifi, mert azért úgy érzem, hogy ára van annak, hogy egy közösségbe bekerülj és azt is úgy érzem, hogy meg tudtam fizetni ezt az árat, hogy egy csomó mindennel szembesültem és nagyon sokszor meg kellett aláznom magam az az igazság, és elfo272