Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Kövesdi Mónika: Szakrális jelentésváltozások a tati Kálvária-kápolna esetében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. (hídszobor formájában, 1770.), mind a nagyon kedvelt Immaculatát (a főtéren, a város védőszentjeként, 1785.). A Kálvária-szoborcsoport korábbi fajansz megfogalmazása is ismert Schweiger életművében." Egyik tatai művén, az Esterházyak címerállatát, a griffet megjelenítő kapuszobrán ( 1801.) még ma is olvasható bevésett szignatúrája (Anton Schwaiger), amely a stíluskritika és a levéltári források mellett elsősorban bizonyítja szerzőségét. Tata XIX. századi monográfusa, Rohrbacher Miklós még a Kálvária-csoporton is látta a mester jelzését, amelyet tévesen — nem ismervén Schweiger oeuvre-jét — Anin S.-nek olvasott.

14 A Kálvária-csoport tehát a kápolna építésénél jóval később, csakis 1768 után készülhetett. A kálváriaállítás előtt is már létező, tehát attól független kápolnánkat az utókor mégis (még Mohi Adolf, a tudós plébános is) Kálvária-kápolnaként ismerte és emlegette. Vagyis kápolnánk esetében nem arról van szó, miszerint a kálvária-funkciónak legalkalmasabb módon megfelelő dombon a szokásos, kápolnából, és plasztikai megformálású Golgota-csoportból illetve stációkból álló együttest kívántak volna létrehozni, hanem egy már meglévő és más kultuszt szolgáló kápolna (emlékkápolna) jelentése bővült és változott meg azáltal, hogy közelében, legkevesebb 15 évvel elkészülte után, a Kálvária-szoborcsoportot felállították. Nem pusztán az építéstörténeti adatok, az 1755-ös és az 1768 utáni donációk közti távolság erősíti meg ezt a feltételezést, hanem a kápolna belső falképeinek ikonográfiái programja is. Ez az a mozzanat, amelyben szerepet kap a művészettörténész. A Kuny Domokos Múzeum őrzi Révhelyi Elemér professzornak, a kiváló építészettörténésznek és Fellner-kutatónak a hagyatékát.

15 Az általa még a háború előtt készített fotók között bukkantam arra a két felvételre, amely a kápolna barokk kori falképeit ábrázolja.

16 A második világháborúban a belövések és beázások miatt a falképek elpusztultak, így ezek a felvételek az egyedüli dokumentumok róluk, amelyeket az 1908-as restaurálást irányító Mohi Adolf leírásai egészítenek ki.

17 Az egyik felvétel a boltozatot mutatja, amelyen a háromszöges nimbusszal kiemelt Atyaisten látható. Az ő jelenléte, általában szimbolikus formában, sugárzó Istenszemként, állandó a barokk templombelsőben és a legfőbb jóra, az isteni gondviselésre irányítja a néző figyelmét. Az Atyaisten mozdulata és tekintete azonban itt valamire irányul, mégpedig nagy valószínűséggel az oltárra és az afölött oltárképként, látszatarchitektúrában megfestett jelenetre. A másik felvétel éppen ezt mutatja. A nyolcszög három oldalával záruló kápolna zárófalán Krisztus megkeresztelése látható, Krisztus és Keresztelő János feje fölött a Szentlélek galambjával. A két jelenet (az Atya és a Keresztelés) együttese az Epifánia ábrázolása, annak tökéletes, elegáns, a földi és a mennyei szférát szét26