Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Demeter Éva: Egyetemi hallgatók megtérés-történetei

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. hogy az ébredési mozgalom követői körében érdemes olyan vizsgálatot indítani, amely a vallásos élményre vonatkozik, azokat a megnyilatkozásokat javasolja rögzítésre, amelyekben a megtérésüket mondják el, vagyis bizonyságot tesznek.

8 A megtérés fogalmát a bibliai Pál apostol történetével értelmezhetjük. A nyelvben még a pálfordulás szókapcsolat, illetve a Saulusból Paulussá lett állandósult szókapcsolat utal erre a történetre. Saul üldözte a keresztényeket addig, amíg a damaszkuszi úton Krisztus szólt hozzá és ideiglenes vakság lepte meg. Ezt követően teljesen megváltozott az élete, keresztényüldözőből a hit terjesztőjévé vált.

9 A megkérdezettek közül G. L. kétféle értelmezését adja a megtérés fogalmának: "úgy értelmezem a megtérést, mint egy olyan tudatot, hogy akarva, nem akarva mindig rákérdezel a dolgokra, hogy jól csinálod-e vagy nem", vagyis a cselekedetek kontrollja, maga a tudat, hogy kontrollálni kell a cselekvést. A másik értelmezés pedig: "én amit megtérés alatt értek, ott minden le van tarolva tehát ott nincsenek kérdőjelek szerintem ". Tehát a megtérés ebben az értelemben teljes változás, biztos fordulópont. Gy. A. a következőképpen nyilatkozott a megtérésről: "úgy gondolom, hogy az, hogy valaki megtér, az valami megmagyarázhatalan és nem rajta áll, hanem hogy Isten próbál szólni hozzád, legtöbbször nem tudod elfogadni, viszont valamikor egy ember életében megadatik egy olyan pillanat, amikor azt a magocskat be tudja fogadni. Szóval ez a kegyelem, hogy létrejöjjön ez a pillanat. " Korpics is két fontos jellemzőjét adja meg a megtérésnek: az egyik az illető életének felülvizsgálata, amit a bűnvallás követ, a másik pedig a minőségileg más, megújult életvitel.

10 Az ébredési mozgalom tagjai bizonyságtételként elmondják, hogy hogyan változtatták meg az életüket, hogyan fogadták el ezt a másfajta életmódot. A megtéréstörténetek evangelizációs alkalmakkor, bibliakörökön, személyes beszélgetések során hangzanak el. Nem állnak rendelkezésemre ilyen alkalmakkor rögzített történetek. Az általam vizsgált megtéréstörténeteket a kérésemre mondták el. Sokan visszautasították, mert kutatás céljára kértem. Volt olyan, aki azt mondta, hogy nekem elmondja, de annyira személyes, hogy nem akarja, hogy kutatás tárgya legyen. A megkérdezettek közül mindenki azt mondta, hogy nem tudja a megtérést egy egyszeri, megrázó fordulathoz kötni. Egy folyamat eredményének tartják a megtérést, de általában kötik valamilyen érzéshez, beszélgetéshez, élményhez. A megkérdezettek szabadkoztak, hogy esetleg nem felel meg nekem a történetük, mert nem látványos; mert megmagyarázhatatlan; nem "pali megtérés". Felmerül a kérdés, hogy milyen műfaji kategóriába sorolhatjuk a megtéréstörténeteket. Ezeknek a szövegeknek a lényege az, hogy egyes szám első személyben hangzanak el azok, hogy hogyan fogadtak el egy ideológiát és emiatt hogyan változtatták meg az életüket, illetve másképp fogalmazva, a transz267