Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Simon András-Mód László: „Így támad egyre jobban a híre a Mária-látásnak...”

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A falu közösségi életében konfliktusforrást okozó esemény 2001 nyarán történt. Szomi Péter, radamosi születésű, ma Lendván élő férfi - a külföldön élő Lendva-vidéki magyarok anyagi támogatásával - egy újabb Mária-emlék állítását határozta el. A fából készült, embermagasságú, oszlopszerű építmény első és hátsó oldalán, üveggel fedve két Mária-szobor látható. Az emléket 2001. július 22-én, a Mária-fa körüli kultusz egyházi megítéléséről soha nem nyilatkozó dobronaki plébános, Franc Rezonja szentelte fel. 4. Az újonnan állított „Ikermária" A Mária-fát évek, évtizedek óta gondozó és látogató radamosi hívek, valamint az új Mária-emlék állítói között már a hely kijelölése kapcsán ellentétek merültek fel. Szomi Péter a fa elé tervezte a szobrokat tartalmazó szakrális emlék elhelyezését. Hosszas viták eredményeként a radamosiak ezt megakadályozták, és az építmény az 1991-ben állított fatörzshöz képest szimmetrikusan, a Mária-fa másik oldalán kapott helyet. A Fekete-erdőben álló három szakrális objektum közül a teret legdominánsabban, de legalábbis az eredeti Mária-fa maradványával egyenlő mértékben uraló emlék éppen ez. E hatást erősíti, hogy a tisztáshoz vezető útról legelőbb ezt pillantja meg az ide érkező. Ugyancsak a kultusz fontosságának hangsúlyozása, illetve annak eltúlzása jeleként értelmezhetjük azt a talán sehol másutt elő nem forduló jelenséget, 209