Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Kövecses Varga Etelka: A szakrális építmények helymeghatározó tényezői Esztergomban és környékén

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Jegyzetek 1. Kövecses Varga Etelka: Szakrális emlékek és hagyományok Esztergomban és környékén. Ethn. CVI. (1995)2. 639-672. 2. Balogh Lajos és Ördög Ferenc (szerk.) Komárom megye földrajzi nevei. Bp. 1985. 54. 3. Esztergom és Vidéke. 1879. aug. 28-án történt a híradás az egy héttel korábbi Rozália-búcsúról. 4. Balogh Lajos és Ördög Ferenc (szerk.) i.m. 91. 5. Felirata a következő: "Én vagyok az igaz szőllő/és atyám a szőllőmíves/én vagyok a szőllőtő/ti a szőllővessszők.../1894 évben/ Isten dicsőségére közadakozás útján emelték a jámbor hi vek hogy adja vissza Isten a csapások által elpusztult szol löket és oltalmazza a veszedelmektől." 6. Hasonló kérdésekkel foglalkozik pl. Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében 1. Csodaforrások és szentkutak. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) 197-21

1. Pécs, 1995.197.; Horváth Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében. A fakereszttől a kápolnáig. In: Cseri Miklós (szerk.) Nyugat-Dunántúl népi építészete. Szentendre - Velem, 1996. 386 - 389. 7. Perger Lajos: Esztergom-szentgyörgymezei plébánia története (1801-1901). Esztergom, 1901.29. 8. Horváth István, H. Kelemen Márta, Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a Dorogi járás. Magyarország Régészeti Topográfiája 5. Bp. 1979. 9. Dr. Borovszky Samu (szerk.) Magyarország vármegyéi és városai. Esztergom vármegye. Bp. é. n. 17. 10. Balogh Lajos és Ördög Ferenc (szerk.) i.m. 62. 11. Osváth Andor (szerk.) Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Magyar vármegyék és városok múltja és jelene. Bp. 1938. 225. A monográfia hibásan írja azt, hogy már az Árpád-korban is a Boldogságos Szűzről volt nevezve a templom. Figyelemre méltó azonban, hogy az ugyancsak Bajnához tartozó Sárás-pusztát is búcsújáró helyként említi. 12. Horváth István, H. Kelemen Márta, Torma István i.m. 40-41. 13. Saját gyűjtés. A Szent Anna-kápolnák szerepéről lásd még: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium MI. Bp. 1977. 11.104. 14. Horváth István, H. Kelemen Márta, Torma István i.m. 268-270. 15. Horváth István, H. Kelemen Márta, Torma István i.m. 123. 16. Balogh Lajos és Ördög Ferenc (szerk.) i.m. 109. 17. A község fő búcsújáró helye Sasvár (Sascsin) volt. A kis kápolnában is Fájdalmas Anyaszobor (Piéta) látható. 18. Mózer Márta gyűjtése 2000-ben. Esztergomi Balassa Bálint Múzeum, néprajzi adattár, 95. sz. 19. Lourdes " ... a katolikusok egyik legkiválóbb búcsújáróhelye. 1858 febr. 11. itt megjelent a szűz Mária Soubirous Bernadette 14 éves leánynak, majd febr. 15. a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt, melynek vizét palackokban világszerte szétküldik. A csoda helyén 1864. Mária szobrát állították fel és föléje 1876. templomot építettek, amelynek IX. Pius bazilika címet és előjogokat adományozott. A város környékén számos zárdát, 1883- 1901-ig egy másik pompás - Szent olvasó - templomot építettek." In.: Révai Nagy Lexikona XII. kötet. Bp. 1915. 20. Tóth Krisztina: Szerzetesrendek Péliföldszentkereszten. In: Dr. Bárdos István (szerk.) Bajótról, mindenkinek (Tanulmányok, naplók, visszaemlékezések). Bajót, 2000. 99118.,10l. 21. Mózer Márta gyűjtése 2000-ben. Esztergomi Balassa Bálint Múzeum, néprajzi adattár. 22. Adömösi csodafa. Irta: Gregorius bácsi Budán. Ny.: Bagó Márton és fiánál 1885