Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Limbacher Gábor: Egy palóc búcsúvezető napjainkban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. • A kegytemplomi búcsús énekkultúra is jobbára lepusztult. Az éneklés paraszti elragadtatása, a búcsús sokaság kollektíven szárnyaló könyörgése a történetiség része már. „A régiek kihaltak, újak nincsenek." L. a legnagyobb mértékben igyekszik fönntartani a búcsújárás hagyományos értékeit és formáit. A jámborságnak a modern kor individualista-elemző szellemével ellentétes megnyilvánulásait ápolja, amelyek a hagyományos néplélek szintetikus-kollektív igényeinek felelnek meg. Jelentősrészt ezért csináltatott mások bevonásával templomi lobogókat, melyeket nagyobb búcsújárások alkalmával magukkal visznek, saját búcsúskeresztet, amelyet mindig elhoz. A feszület díszítése kifejezi, hogy magyar szaléziakhoz tartoznak, Máriatisztelők és katolikusok: a hosszanti keresztszárnál masnira kötött nemzetiszín szalag lóg két ágra, „Szalézi Plébánia Balassagyarmat" felirattal. Egyik szélen a Mária-tiszteletet kifejező kék-fehér, másikon a katolikus mivoltot mutató pápai színű arany-ezüst vagy sárga-fehér szalag. (10. kép) „Amikor a buszra fölszállunk, ő köszönti a népeket, elmondja, hogy hova megyünk, miért megyünk, mit és miért imádkozunk. Azt még mondja, hogy nagyon sokat imádkozzunk papi és szerzetesi hivatásokért meg engeszteljünk bűneinkért meg a világ bűneiért. (...) Elöl ül. Szokta mondani a búcsújáró hely történetét."

18 Megérkezéskor ünnepélyesen beköszönnek a kegytemplomban, ha lehet oltárkerüléssel és ugyanígy tesznek elbúcsúzáskor. Ezeket D. I. vezeti, aki használja az L-től kapott, saját szerzésű beköszöntő és búcsúzó énekeket, mert szépeknek tartja azokat. A kegyhelyen gyónás, szentmisehallgatás, áldozás, kegyszerek vásárlása és megáldása következik a megszentelt hagyomány ápolásaként, és mindenkinek hagy lehetőséget önálló időtöltésre. „A konkrét búcsús ájtatosságokat nem ő vezeti, hanem Ilonka néni. О énekeket gyűjt, ajánl, fénymásol. Régi könyvekből kigyűjt, oszt akkor ad. Nagyon nagy Mária-tisztelő, a Szentkúti Szűzanya segítségét nagyon mondja. Ezt sokszor mondja, rendkívülinek tartja. Azt mondja egyforma a Szűzanya mindenütt, de nem mindenhol osztja egyformán a kegyelmeket. (...) Kérdeztem tőle, hogy van, hogy a Szűzanya a kis Jézussal jelenik meg, pedig már felnőtt. Oszt akkor ő magyarázgatta, hogy Jézus a világ teremtése előtt is volt, meg hogy a mennyei test többféle lehet."

19 „L. mindent tud, meg olyan szilárd, ő sokakkal beszél, de ő egy szikla ezen a vonalon, nem bolondítja el egy nő sem. Különb, mint a papok (...) És a Máriát nagyon tiszteli. (...) Az biztos, hogy nagyon Máriás, nagyon szereti, mindene a Mária. О még fölülmúl bennünköt is. (...) Százszorta többet tud mindent, mint a papok. Bármit tudni akarok, őtet kérdezem, én nem kérdezem a papokat."

20 Litánia után szoktak elköszönni, és hazaindulni. „L-nak mindig vannak különféle mániájai, oszt ha belefér a pénzbe úgy gondolom, akkor gyerünk, mehetünk. L-nak az a szerencséje, hogy velem áll szemben, azt én elsimítom mindig. Meg a sofőr sem olyan kukacosko183