Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Napjaink vallásgyakorlata, vallásossága. Szakralizáció, deszakralizáció. Szórványosodás, szórványhelyzet, népesedési kérdések - Limbacher Gábor: Egy palóc búcsúvezető napjainkban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. lentkezett nála egy asszony anyagi fölajánlással, L. is hozzájárult a költségekhez százezer forinttal. Több művésztől kért árajánlatot, végül a szobor Pécsett készült el. Az alkotással azonban L. elégedetlen, mondván: „A szalézi oltár Máriája él, az elkészült szobor halott. Ez csak egy elevenség nélküli bálvány", talán a helyszíni, lelkekbe érző azonosulás hiánya miatt. „Látszik, hogy nem térdenállva készítette", azaz nem önsanyargatással, az égiek munkálkodásának helyt adó önkiüresítéssel. (2, 6, 8) A Segítő Szűz szobrának készíttetése és évi ünnepének szervezése mellett L. Mária további kalendáris ünnepnapjainak kultuszát is szorgalmazza. A Szűz Anya lourdesi megjelenéseinek tiszteletére a hívek kilencedet tartottak. Erről azonban L. úgy vélekedett, hogy a kilenced az könyörgő novéna, a lourdesi jelenés évi ünnepei viszont a Szűz Anya dicsőítését jelentik, célszerűen igazodva azokhoz az évi napokhoz, amikor Lourdesban megjelent. „Amikor ő akart megjelenni." Fontosnak tartja, hogy a kultusz térben és időben a kegyelem megnyilatkozásaihoz igazodjon. Ezzel összefüggésben befolyására az ájtatosságot is a legősibbnek ismert szöveg szerint tartják. (2, 4, 6) T. L. hathatósan közreműködött a palóc népi vallásosságban újabban jelentkező évköri Mária eljegyzése ünnep meggyökeresedésében és egyházi, templomi keretek közé kerülésében, aminek eredményeként 1983-ban Magyarnándorban (Nógrád m.) nagyszabású, búcsúszerű ünnep jött létre. Az ünnephez rendre kapcsolódó Kánai menyegző rituális szokását, énekét viszont ellenzi, mert nem tartja hitelesnek: „az csak néprajz, az apostolok nem ugrostak [táncoltak]."

14 A szintén újabban terjedő Mária Rosa Mystica kultusz helyes mederben történő népszerűsödéséhez „Mária szolgája" Úton Máriával. Rosa Mystica imaóra címmel (h. é. п., 16. о.) külön ájtatossági füzetet készített és nyomatott. A karácsonyt előkészítő adventi Szentcsaládjárás szalézi egyházközségben való gyakorlatba helyezése érdekében üvegezett fakeretbe helyezett Szent Család képet csináltatott a ferencesek Márton Lajos készítette papírképéről, „mert Berkenyén is ugyanezt hordozták." (4, 7, 8) Megfigyelhettük, hogy L. a csörögi templom misemondatásait a patrónusok évi ünnepének naptári napjára rendelte. Ehhez kapcsolódik, hogy munkahelyén, a hétköznapra eső kötelező katolikus ünnepen (Nagyboldogasszony), vagy ha vasárnapra munkanap esett, ő szabadságot vett ki. Mint mondotta, erre a gyógyszertári központ zsidó portásasszonyának szokása figyelmeztette, aki sosem dolgozott zsidó vallási ünnep idején. Ekkor döbbent rá az ünnep munkavégzés-mentes megtartásának fontosságára, és határozta el, hogy a kötelező katolikus ünnepekre szabadságot vesz ki. Hamvazószerda és nagypéntek illő megtartása érdekében munkahelyén szinte kampánytevékenységet folytatott, hogy e napokon munkatársai se egyenek húst. (2, 4, 5) Amikor 2002-ben a szalézi templomhoz folyosót építettek és sekrestyéjét 179