Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - Felhősné Csiszár Sarolta: Szecessziós úrasztali terítők Kárpátalján

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Felhősné Csiszár Sarolta Szecessziós textíliák a kárpátaljai református templomokban Az egyházi textíliák egy jelentős részét az úr asztalának és a templomi bútoroknak az állandó letakarásra szolgáló terítők és garnitúrák alkotják. Mivel ezek általában tartósan voltak használatban, ezért ezek rendszerint valamilyen jó minőségű, nemesebb alapanyagból készültek. Beszerzésük sokszor komoly anyagi áldozatot követelt az egyes egyháztagoktól. így a ránkmaradt egyházközségi vagyonleltárak általában kiemelten szólnak róluk, mint a templomi berendezések fontos tartozékairól, és mint az egyház értékes darabjairól. Templomi textíliák a vagyonleltárak tükrében A Tiszántúli egyházkerületben, ahová a kárpátraljai református egyházak is tartoztak az első, minden községre kiterjedő vagyonleltárt 1763-ban készítették a gyülekezetek. A következő összeírást 1808-1809-ben végezték. A leltárban szereplő textíliák kisebb hányada szerencsésen átvészelte az idő megpróbáltatásait, de a nagyobb rész sajnálatosan megsemmisült. Ezért nagyon fontos minden adat, megjegyzés, ami rögzítésre került róluk. Bár ezek elég szűkszavúak, mégis tartalmazzák a legfontosabbakat. Megtudhatjuk belőlük, hogy a templomi textíliák készítésénél, nagy hangsúlyt fektettek az anyag minőségére, a színére, formájára és a díszítésére. A leltárt készítők erre szinte mindig kitértek. De ügyeltek a textílián lévő feliratok pontos leírására is. Számunkra ezekben a feljegyzésekben minden szónak különös jelentősége van, különösen akkor, ha az adományozó nevén, és az évszámon kívül más információt is tartalmaznak. így ha belehímezték a textíliába az ajándékozás indítékát, vagy a Szentírásból vett idézetekben kifejezték az adományozó, hitét gyakorló közösség vagy személy hitvallását is. A fent említett két forrás közül, az 1808-as leltár volt számunkra minden egyházközségre vonatkozóan hozzáférhető, így annak adatai szerint állíthattuk össze a kárpátaljai egyházakban használatos textíliákra vonatkozó megállapításainkat. Ezek szerint területünkön a XVII. és XVIII. században még csak a gyülekezetek egy ötödében használtak templomi bútortakarókat. Ezeknek 729