Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - P. Szalay Emőke: Kassai ónkannák a Kárpátaljai Református Egyház gyülekezeteiben

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. jellegzetességnek tartanak a kutatók, de éppen a kárpátaljai eperjesi kannákon láthattuk, hogy ott is alkalmazták. A díszítés vonatkozásában a kassai edények között a XVII. századból való a bűnbeesést ábrázoló, valamint a lovagos és a női és férfimellképpel díszített. Az ilyen díszítmények általánosan elterjedtek voltak ebben a században. Hasonló női és férfi alakos kannákat Eperjesről is ismerünk, ezek tehát nem tekinthetők kassai sajátosságnak. A XVIII században már eltűnnek az alakos ábrázolások. Ugyanakkor a XVIII. században, a kassai ónkannagyártás fénykorának tekinthető időszakban jelentős a díszítés nélküli kannák aránya, ez a sajátosság végigvonul az egész századon. Itt felmerül az, hogy vajon nem a református gyülekezetek igényének hatására találunk viszonylag jelentős számú díszítetlen edényt. A század középső harmadától kezdve a díszített edények száma növekszik, ezeken egyértelműen virágos minta jelenik meg. A reneszánsz minta szerkezetét tekintve két típusba sorolható. Korábbinak tűnik az álló virágbokor, később ennek szerepét átveszi a dús leveles, vízszintes hulláminda virágokkal, gránátalmákkal. Vizsgálhatjuk az ónkannákat abból a szempontból is, hogy milyen közöttük a jeggyel ellátottak aránya. A kassai ónkannák között túlnyomó részben jelzetlen edényekkel találkoztunk. Ennek magyarázatát jelenleg nem ismerjük, mindenesetre feltűnő, hogy a XVII. században még jelzik termékeiket a kassai ónkanna gyártók, de a XVIII. században már alig. Emellett azt is meg kell jegyezni, hogy jelenlegi ismereteink szerint a Kárpátalján talált, bizonyosan kassai kannák esetében sem tudjuk minden esetben, hogy az egyes jegyek mely mestereket takarnak. Ez különösen érvényes a feltehetően a XVIII. század második felében készült edényekre. A Kárpátalján fennmaradt 26 kassai ónkanna a három egyházmegye között a következőképpen oszlik meg, a Beregi Egyházmegyében 14 edényt, a Máramaros-Ugocsaiban 6 kannát, az Ungi Egyházmegyében ugyancsak 6 edény őriznek. A gyülekezetek számát tekintve eltérés van a három egyházmegye között, Bereg megyében található a legtöbb református gyülekezet, amelyek mind jellegzetes kisnemesi települések voltak. A másik két egyházmegyében lévő gyülekezetek, különösen az ugocsaiak, szintén eredetileg kisnemesi falvak. Ezért itt újból a kisnemességnek a református egyház vonatkozásában betöltött szerepének jelentőségére hívhatjuk fel a figyelmet.

41 Tárgyjegyzék 1. sz. Каппа Ungtarnóc Ungi Egyházmegye 2. sz. Kanna Bátfa Ungi Egyházmegye 3. sz. Kanna Nagybereg Beregi Egyházmegye 119