Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/II. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szakrális helyek, építmények, ábrázolások. Liturgikus tárgyak, textilek - P. Szalay Emőke: Kassai ónkannák a Kárpátaljai Református Egyház gyülekezeteiben

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Ezek a kannák egyelőre ismeretlen mester munkáiként valószínűleg a XVIIL század utolsó évtizedében készültek. Egyszerűségük ellenére érzékeltetik, hogy a több évszázados kassai ónedény gyártás ekkor még a korábbi magas színvonalon állította elő termékeit. Caspar Johann Weber feltételezett munkája Az előbbi kannákon együtt látható kassai városjegy és zászlós bárány jegy alapján soroljuk ide a következő edényeket. A sárosoroszi gyülekezet kannájának formája a klasszikus arányokhoz képest megváltozott. Hiányos, talpán láthatók az eredeti lábak nyomai, amelyek még keskenyebbé tehették az edény formáját. A kiöntőcsőre is rövidebb, mint az általános méret. Fedele kevésbé tagolt, viszont domborúbb. Egyedüli díszítését a bordagyűrűket közrefogó beütött sávok alkotják.

,s Az edény belsejében vannak a jegyek, egy bunkós férfialak, ezt a jegyet kassai mesterek használták már a XVII. században is.

,g Itt a férfialak ovális gyöngysoros keretbe foglalt, feje mellett esetleg G betűvel. A másik jegy mellső lábával zászlót tartó bárány, az előbbi jegyhez hasonló. Egyik jegy sem volt eddig ismert. (26. sz. 3. jegy) Összegzés Egy korábbi munkában már foglalkoztunk a Kárpátaljai Református Egyház gyülekezeteiben található eperjesi ónkannákkal. Vizsgálataink alapján megállapíthattuk, hogy a XVII. század folyamán a jelentős felvidéki ónedény gyártó központok közül, mint Eperjes, Kassa, Pozsony, az ónkannák nagyobb része Eperjesről került területünkre.

40 Az eddig megismert ónanyag alapján úgy tűnik, hogy a XVII. század utolsó évtizedeiben gyökeresen átalakul a két közeli város — Eperjes és Kassa ónművességének aránya. A Kárpátaljára került edények vonatkozásában a korábbi megoszlás az addig jelentősebb Eperjesről Kassa javára billen. A XVIII. század elején eperjesi kannát egyáltalán nem találtunk, egyértelműen a kassai edények utalják a területet. Az edények elemzése során kísérletet tehetünk a kassai kannák sajátosságainak meghatározására. Ha a formai jellegzetességeket foglaljuk össze, akkor azt állapíthattuk meg, hogy a kassai kannák a XVII. században jobbára hengeres testtel készültek, amelyre hamarosan felkerült a két gyűrű, és ez itteni jellegzetesség lesz a XVIII. század folyamán. Ugyancsak egyértelműnek látszik a kiöntőcsőr alkalmazásának kizárólagossága, ami a többi központnál inkább a XVIII. század folyamán jelentkezik. Ugyanakkor feltűnő, hogy az általunk ismert kassai kannák fülén nincs domborműves díszítés, amelyet ugyan elsősorban erdélyi 118