Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vo/lósossóg о Kárpát-medencében 6. után kirántott csirke- és sertéshúst esznek sült vagy főtt burgonya körettel. A karácsonyi ünnepi ebédet általában torta zárja, amit legtöbb család cukrászatban vásárol meg. Óesztendő és az újév napja A komanczai újév (Novij Rik) a táplálkozási szokások terén azzal vált jeles eseménnyé, hogy ekkor lehetett felvágni és elfogyasztani a krajezun nevű kalácsot, ami karácsony este óta az asztalon volt. Szilveszter napjához, így estéjéhez sem fűződik olyan étrend, amit a hagyomány alakított ki. A szokások rögződését az időszámítási „zavar" gátolta. Hiszen a ktímanczaik közül még ma is sokan január 14-én tartják meg az újévet: pénzérmét is rejtő tiszta vízben történő mosakodással, ekkor szórják meg a szoba falajt zabbal, s várják az ugyanezt tevő köszöntőket, kántálókat. A salánki szilveszteri mulatozásokat azóta szervezik, mióta a TV-ben (majdnem kizárólag csak magyar adókat néznek). „Régen nem akkor tartottuk, mikor most a TV-ben van. Mi január 13-án, László napon búcsúztattuk az ó évet." Vallási szempontból nem volt nagy ünnep. Ha maradt karácsonyról illetve vízkeresztről sült tészta — „édesanyám el-eldugott erre a napra egy rudat" akkor azzal vált jelesebbé a nap. Újévkor módosabb családoknál fánkot sütöttek. Ekkor még jutott a disznóvágásból élelem, sütöttek húst vagy hurkát, kolbászt burgonyával. Ebédhez nem alakult ki az ünnepi étrend, illetve a húsleves — töltött káposzta ételsor nem ismétlődött. Kisfiúk járják jelenleg is a falut újévi köszöntővel, akik diót és almát kapnak a verselésükért. Korábban felnőttek, akik csakis bort ittak. A jelenleg megtartott szilveszteri vacsorák és újévi vendégváró ebéd ételei nem kapcsolódnak a helyi hagyományhoz. Egészében kívülről átvett, a görög katolikus vallási magatartástól független cselekedeteken alapszik és elemekből áll össze. Úgy tűnik, hogy a városi szokásokból átvett hidegtálak, ropogós sós sütemények, virsli, pezsgő évről évre visszatérő ételek és italok lettek a salánki újévi asztalon. Nyírderzsen a visszaemlékezések alapján már a múltban is mindenki igyekezett ébren várni az újévet, jókedvvel, társaságban, sokféle étellel és itallal. A legidősebb korosztálybeliek disznótorost sütöttek, hozzá bort ittak, éjfélkor pezsgővel koccintottak, éjfél után kocsonyát és lencselevest ettek. Az életük teljében levő családosok megszervezik a mulatozásokat. Félbe vágott, vagy egészben hagyott malacot sütnek, füstölt hússal lencselevest vagy főzeléket főznek. Hajnalban korhelylevessel és kocsonyával laknak jól. A tizen- és huszonéves fiatalok szendvics mellett mulatnak. Éjfél után virslit főznek. Ezen ételeken kívül még számon tartják a húsos palacsintát, töltött káposztát és a legkülönbféle hidegtálakat, mint erre az alkalomra illő ételeket. A sütemények 408