Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Mód László: Céhes ellentétek Szentesen a XIX. század első felében

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. költségekről ír. A gazdasági elszámolásokból kiderül, hogy a zászlókészítés hatalmas összegeket jelentett a mesterek számára. Az ács és molnár céh vilá­goskék zászlóját 1830-ban készítette Szikora György makói képíró. A pénz­összeg egyik felét a szerződéskötéskor, a másik felét pedig a munka elkészí­tését követően fizette ki a tagság. A céh gazdasági elszámolásai között több al­kalommal szerepelnek a zászlókészítés költségei. 1830. április 12-én a képíró­nak Makóra történő hazavitele 4 forint kiadással járt, a piktor és a két mester útiköltsége 2 forint 35 krajcár volt. Szikora György 180 forint előleget kapott, június 7-én pedig 148 forintot fizetett neki a céh. 25 A képíró tíz évig felelt a zászlóért, melynek színe 1839-ben megkopott, aranyozása megfeketedett, ezért ki kellett javítani. 26 A csizmadiák 1828-ban 80, 1834-ben pedig 271 fo­rintért készítették el zászlójukat. 27 A szabó, szűcs és szűrszabó céh megalaku­lásakor csináltatott zászlót 583 forint 81 krajcárért. 21 * Az asztalos és lakatos céh jegyzőkönyvében nyomon tudjuk követni a zászló elkészítésének folyamatát. Az 1827. november 19-én tartott közgyűlésen a céh commisarius, Dobosy La­jos sürgette a mestereket, hogy minél előbb szerezzék be a zászlót. A céh­gyűlésen a következő határozat született: „...a Czéh mester Balogh Mihály, Gyarmati Istvány, Preder András és Antal János mesterek a végre ki küldettvén, hogy ahoz értő mestereknél a munkába vétettni kivánt Zászló külömbőző formájának és minéműségének árrok eránt tudakozódjanak 's tapasztalandokrol idő közben Cornissarius Urnák jelentést tegyenek, hogy az után egy a Czéh értekéhez illő Zászlót választhatván a Czéh azt azonnal el készitetthesse." 29 1828. február 6-án a zászló ügyében kiküldött iparosok arról számoltak be, hogy nem tudták teljesíteni a rájuk bízott feladatot. 30 Az 1829. augusztus 18-án tartott gyűlésen a mesterek megállapodtak abban, hogy a zászló a céh anyagi lehetőségeit figyelembe véve nem lehet 80 forintnál drá­gább. Az összejövetelen ugyanakkor felmerült az is, hogy a céh számára a csizmadiák zászlóját meg lehetne szerezni. 31 1829. augusztus 29-én Bíró Jó­zseflakatost bízták meg az ügyintézéssel. Bíró 89 forint 30 krajcárt vett kéz­hez. Az összeggel a céh előtt el kellett számolnia. 32 1834. január 6-án pedig az a határozat született, hogy a zászló költségeit Gyarmati István 80 forintra rú­gó tartozásából kell fedezni. 33 Érdemes ezek után a zászlókészítés költségeit egybevetni a céhek gazda­sági helyzetével. Az ács és molnár céhnek 1830-ban 401 forint 2 krajcár bevé­tele és 380 forint 6 krajcár kiadása volt. 34 A példából jól látszik, hogy a zász­lók valójában mekkora terhet is jelentettek a tagság számára. A protestáns mesteremberek ugyanakkor azért is ellenezték a zászlókészítést, mivel külön kasszát vezettek, azaz pénzügyeiket saját maguk intézték. Emiatt sérelmes volt számukra, hogy bevételeikből a katolikusokat támogassák. Összefoglalásként elmondható, hogy a szentesi katolikus és protestáns céh­289

Next

/
Oldalképek
Tartalom