Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Szatmári Judit: Református egyházkerületi protokollumok a Dunamelléken – az 1700-as évek kevésbé ismert forrásai

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. megválasztott Sebő János senior ellen. A vizsgálat ez esetben - úgy tűnik, a "lázadóknak" kedvező - kompromisszummal végződött, Sebő János kőröshegyi pap maradt a senior, Molnár István prosenior lett, Tolnai Sámuel és Dániel, apa és fia, pedig egyházmegyei assessorok.

53 A hivatali felsőség megkerülését szintén erős kézzel akadályozta meg az egyházkerület. Pál Gergely, más néven Kurutz, a tiszántúli egyházkerületből lopózott vissza és megszerezte Szentgyörgyöt, de továbbrendclik Lovasberénybe, onnét viszont Cziráky földesúr űzte el.

54 Hozzá hasonlóan Vetsei István sem maradhatott Gyónón, ahová még az engedély elnyerése előtt befurakodott.

55 Nemcsak az egyházkerület belső életére vonatkozóan használhatjuk fel a protokollumok feljegyzéseit, de a más felekezettel való kapcsolat leírásának is bőséges teret adnak. A XVIII. századról lévén szó, a katolikus egyház erőteljes előretörésének számtalan példáját találhatjuk a sok-sok vallási sérelem feljegyzésében - mind a dunamelléki szupcrintcndenciából, de a többi református és evangélikus kerületekből egyaránt. Református templomok erőszakos elfoglalása, prédikátorelíízések, egyes katolikus püspökök különös erőszakossága - Bíró Márton veszprémi püspökről megörökítették, hogy a protestánsok elleni indulatban minden püspököt felülmúlt.

50 Eszterházy Károly váci, később egri püspök hasonlóan állandó szereplője a protokollumoknak, de a kalocsai érsek, a pécsi püspök úgyszintén. A katolikus fél megerősödését hatalmi helyzetén túl esetenként hatékonyabb hitterjesztő munkája is segíthette. 1761-ben Sallai Benjámin uszódi lévita a generalis seribához írott levelében beszámolt arról, hogy milyen eredményesen folyik a helybéli katolikus lakosok katekizálása, míg velük szemben a reformátusok teljesen tudatlanok vallási dolgokban. Az uszódi ügy kapcsán az egyházkerület megfeddte az iskolamestereket, hogy szorgalmasabban járjanak el hivatalukban.

57 1775-ben a szuperintendencia elrendelte, hogy a jegyeseket ki kell kérdezni a keresztény vallás alapjáról - Miatyánk, apostoli hitvallás és tízparancsolat -, másként nem bocsáttathatnak házasságra s e feltétel alól senki nem nyerhet felmentést.

58 A bábakeresztelés engedélyezése - a katolikus vizitációk állandó kérdése szintén ütközőpont volt a katolikus és a református egyház között. A helytartótanács 1731 -es és 1742-es rendelete kimondta, hogy szükség esetén a bábák által is megtörténhet a keresztelés. A rendelkezés be nem tartása miatt sok zaklatásban volt részük a tolnai, baranyai református papoknak Berényi Zsigmond pécsi püspök részéről.

59 1762-ben ismét előtérbe került a bábakeresztség ügye. Eszterházy Károly váci püspök vizitálása alkalmával tapasztalta, hogy Halason Kalmár Ferenc prédikátor tiltja a bábának a szükség esetén történő keresztelést s emiatt felelősségre vonta a lelkészt.

60 A bábakeresztség ügye nem korlátozódott csupán a dunamelléki szuperintendenciára, a reformátusok országos sérelme volt, hogy hitükkel nem egyező gyakorlatra akarják kény92