Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Szatmári Judit: Református egyházkerületi protokollumok a Dunamelléken – az 1700-as évek kevésbé ismert forrásai

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. rendből - eddig csak az egyházmegyékben voltak lelkészi assessorok. A traktusokban a paritás érvényesüléseként sor került a világi assessorok megválasztására. Az egyházi szervezet kiépülésének folyamata majdan az 179l-es budai zsinatban tetőzött, mely kánonokban rögzítette ennek eredményeit." A protokollumokban a legfontosabb feljegyzések közé tartoznak a prédikátorokra vonatkozók. Ezek szólhattak a lelkészek fizetéséről, szabályozhatták a külső megjelenést, elítélték a kirívó magaviseletet vagy éppen időről időre közölték az egyházkerület lelkésznévsorát traktusok szerinti felosztásban.

34 Természetesen azok a prédikátorok szerepelnek a legtöbbet a jegyzőkönyvekben, akiknek felszentelésükön és elhelyezésükön kívül más ügyük is akadt egyházi feletteseikkel, leegyszerűsítve, akikkel baj volt, akikkel szemben az egyháztagok panasszal éltek. Ilyen esetekben az atyák kivizsgálták a panaszok jogosságát - akár helyszínre küldött deputáció útján - s eszerint intézkedtek. Egyes állandóan visszatérő nevek alapján azt állapíthatjuk meg, hogy ha egy prédikátor ellen komoly, megalapozott vádak hangzottak el, azt a prédikátort hiába helyezték új helyre, magával vitte összeférhetetlen vagy éppen erkölcstelen életét, míg három-négy áthelyezés után végső döntésként elvesztette prédikátori mivoltát. Ilyen volt Varsányi Pál egykori prédikátor, aki több eklézsiacsere után hivatalát végleg elveszítve segélyt kért a gyűlésen, a kapott két forintot rögtön elitta a csapszéken, ezentúl ügye csak magára tartozik - határoztak az atyák.

3

' Hozzá hasonlóan Viszlai István,

36 Szentmiklósi Sámuel,

37 Vetsei István,

38 Sallai Sámuel

39 és többen mások állandó szereplői a protokollumoknak. Sallai Sámuel kajászószentpéteri, később abai prédikátor hosszasan húzódó ügyét - aki végül halálos betegsége miatt menekült meg a hivatalvesztéstől - a következő megjegyzéssel zárták le: A feljebbvalók késlekedése adott lehetőséget arra, hogy a dühödtek elméje őrjöngjön.

40 Az egyházfegyelem kérdése tulajdonképpen a prédikátorok magaviselete kapcsán jelenik meg a protokollumokban, egyes esetekben azonban - ebből van kevesebb - egyháztagokról is szó esik, vagy éppen a földesúr és prédikátor közötti viszályt említik. Milyen hibái voltak a prédikátoroknak? - Nagyon sokszor szerepel a részegség, nyilvánosan részegen látták a papot, vagy éppen a templomi szolgálatát ittasan látta el.

41 Eljárkált az eklézsiából. Összeférhetetlen természetűnek bizonyult - s akikkel rosszban volt, azokat kiprédikálta a templomban. Sok esetben hanyagul látta el a szent szolgálatot, nem szolgáltatta ki az úri szent vacsorát. Egyes esetekben morális hibák - rendezetlen házasélet, paráznaság szerepeltek a bűnlajstromon: Veszpémi Bakos Józsefizsáki prédikátor, aki végül hivatalát vesztette, idős szolgálóját véresre verte, a fiatalt meg teherbe ejtette.

42 Ugyanebben az időben Pápai József abai prédikátort vádolták hallgatói kurválkodással.

43 Regétzi István szeremlei pap sok szemérmetlen tette és gyanús magatartása miatt - mely vizsgálat által igazoltatott 90