Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Szatmári Judit: Református egyházkerületi protokollumok a Dunamelléken – az 1700-as évek kevésbé ismert forrásai
Népi vallásosság a Kái pót-medencében 6. jesen alaptalan, ha a fizetésért teljesítményt is vártak. 25 Egyéb okok mellett Bessenyei György konzisztóriumi titkársága is éppen a fizetés-teljesítés aránytalansága miatt ért botrányos véget. A protokolhunokban nyomon követhetjük az egyházi szervezet kiépülését, új tisztségek megjelenését, az egyes hivatalokhoz kapcsolódó feladatkörök meghatározását. így a szuperintendens, generalis scriba, senior, egyházmegyei scriba, assessorok megválasztásáról, feladatairól - több esetben életrajzzal kiegészítve - számos helyen olvashatunk. 1740-ben éppen az egyházkerület vezetőségének hirtelen megfogyatkozása tette szükségessé az egyházi szervezet írásba foglalt rendezését. Az 1739-ben elhunyt Pathai János szuperintendenst az év végén követte a pestis áldozataként Veresmarti Lázi Péter generális scriba, s közben a nyolc traktus közül négynek nem volt seniora. 2 " Az 1740ben tartott két nagykőrösi gyűlésben nemcsak a szuperintendensválasztás módját rögzítették, de meghatározták a szuperintendens, a generális scriba és a seniorok kötelességeit is. Itt rendelték el továbbá azt, hogy minden traktusban legyen a senior mellett egy scriba és két assessor - tehát az esperes halála esetén sem marad fő nélkül az egyházmegye. 27 Ezekhez a hasznos újításokhoz kapcsolódott, hogy a szuperintendencia példájára a traktusok is sorra megkezdték a maguk protokollumait több-kevesebb rendszerességgel vezetni. 28 Igaz, szükség volt még Csáthi Dániel szuperintendens 1754-es intésére, amelyben ismételten a seniorok lelkére kötötte, hogy a protokollumokba jegyezzék fel a traktus nevezetesebb dolgait. 29 1758-ban már azt rendelte el a szuperintendencia, hogy a seniorok az egyházkerületi gyűlésre hozzák magukkal a protokollumot, melybe név szerint vezessék be az új prédikátorokat, tanítókat és díjleveleiket. 30 Az egyházi szervezet kiépülésének újabb lépcsőfoka Beleznay Miklós generális főgondnokságához kapcsolódott és összefüggött a világi elem nagyobb térnyerésével. A világi urak - patrónusok - eddig is tevékenyen részt vettek az egyház életében, pártfogásuk különösen a vallási sérelmek hivatalos helyeken történő képviseletében játszott nagy szerepet. Most azonban eddigi önkéntes támogatásuk intézményesült. Beleznay Miklós a főgondnokká választása utáni első közgyűlésen máris előállt javaslataival, egyebek mellett új tisztségviselők beállításának igényével." Az atyák eleinte idegenkedtek az "adminisztrációnak új és eleddig hallatlan módjától", kételkedtek annak ésszerűségében, de végül meggyőzettek hasznáról. 32 Az új rendelkezés a következő újításokat tartalmazta: az egyházkerület tanácskozó testületét eddig a szuperintendens, a generális scriba és a seniorok alkották, korábban még a főgondnokok sem vettek részt a gyűléseken - részben nem a szuperintendencia területén éltek, pl. Gyürky István (1740-1757) Losoncon. Ezentúl a világiak is megjelentek a gyűléseken mint választott tisztségek betöltői. Az egyházkerület világi főjegyzőt kapott és assessorokat mindkét 89
