Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Dénesi Tamás: Licenciátusok a veszprémi egyházmegyében

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. sokkal ellentétben nem volt családjuk. Ők is olyan „szentemberek", „félpapok" voltak, akik a papság hiányában a nép vallásosságát irányították, előimádkoztak, búcsút vezettek, tanítottak, a helyi közösségek szellemi és lelki vezetői voltak. A licenciátusok, majd a remeték eltűntével továbbra is voltak ilyen szellemi és lelki vezetők, akiket magukhoz közelebb állóknak éreztek a hívek, hiszen műveltségük, életmódjuk, vallásosságuk is inkább hasonlított a hívek életmódjára és vallásosságára.

76 Jegyzetek Kiadása: Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (15541760). A Veszprémi Egyházmegye Múltjából 10. Veszprém 1947. 24-40. Magyarul Rosdy Pál fordításában: Katolikus egyház-látogatási jegyzőkönyvek, XV1-XVII. század. Szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta Tomisa Ilona. Millenniumi Magyar Történelem, Források. Osiris, Budapest 2002. 27-40. Kiadása: Buckó, Vojtech: Reformné hnutie v arcibiskupstvc ostrihomskom do r. 1564. Bratislava 1939. Magyarul Rosdy Pál fordításában: Tomisa 41-88. Jezsuita ománytár. Erdélyt és Magyarországot érintő iratok. 1601 -1606. Sajtó alá rendezte Balázs Mihály, Kruppa Tamás, Lázár István Dávid, Lukács László. Szeged 1995. 506-509. Ivanchan Dobokay Sándorhoz írott leveléből: „post sacerdotis nomine Benedict! discessum de novo iterum more solito inchoavi sacras conciones, quibus finitis semper facio commemorationem, ut dominus Deus tandem post multas tribulationes Paternitates Vestras ad pristinum statum adduceret. In hac praeterita aestate in tanta periuria sacerdotum quater administravi sacramentum Baptismatis, bis sacramentum Matrimonii, aliquoties introduxi mulieres in Ecclesiam post partum, fretus tarnen quattuor minoribus ordinibus, quos accepi ab Iliustrissimo ac Reverendissimo Domino piae memoriae, defuncto Joanne Kuttasi. Nam per totam aestatem usque ad hoc tempus nee vestigia sacerdotum apparebant in his partibus; quare necessitate coactus debui facere, prout etiam Tyrnaviae ordine sum confessus confessario, qui rem gratam Deo dixit me fecisse. Quare paternitatibus vestris etiam volui scribere, petoque consilium, quid sim facturus; nam illi, qui audiunt Románam Ecclesiam, nullo modo volunt baptizari suos infantes cum haereticis, sed ad me ferunt. Itaque rogo, ut me perpraesentium exhibitorem certiorem facerent; nam non sine magna effusione Iachrimarum miserrimae illae oviculae, quae audiunt Romam Ecclesiam deferunt suos infantes ad haereticos perducatores. [!] Ubi autem ego habuero authoritatem extra necessitatem baptizandi a Paternitatibus Vestris, id faciam." 508-509. A 25. fejezetben: De ludi literarii magistris. „Praecipimus, ut in qualibet Parochia nostrae Dioecesis, ubi communitas, vel Parochiani ipsi id sustinere, sua, vel vicinarum Ecclesiarum, aut villarum pecunia, et sumptibus possint, Catholici, modesti, et honesti ludi literarii moderatores habeantur, qui cum sancta Romana, et nostra Strigoniensi Ecclesia, in rebus, atque dogmatibus fidei, doctrinaque Ecclesiae consentiant. Hi pueros, prima literarum elementa doceant: Cantum quoque si fieri potest, sciant ecclesiasticum, ad ministerium Ecclesiae necessarium; atque artem scribendi ipsi Ludimagistri teneant, ut bonis disciplinis, eos, qui apti ad hujusmodi studia fuerint, instituere possint. Curetur etiam diligenter, ut bonis disciplinis, et honestis moribus ita praediti praeceptores sint, ut exemplo suo discipulos a vitiis avocent, et ad pietatem sectandam incitent. Qua ex re fiet procul dubio, ut non modo docti, sed morigeri quoque, ac Deo, Ecclesiaeque Praelatis, Dominis, parentibus, et praeceptoribus suis obedientes, atque fidèles évadant Symbolum Apostolicum,