Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Medgyesi-Schmikli Norbert: Szent Ágota, Nepomuki Szent János és Szent Vendel tisztelete Perenyén
Népi vallásosság о Kárpót-medencében 6. népszerű, nyomtatott, kottás énekeskönyv, a Lelki Gyöngyök ugyancsak szerepelteti az éneket. 36 Azonban a perenyeiek egy másik énekkel is köszöntötték a vértanút: 2. kottamelléklet 1. Nepomuki hős Szent János, Nagy hírneved általános, Ó Krisztusért hallgató, Titoktartó gyóntató. 2. A királynénak gyónását, Ajka titkos vallomását, A sok kínok árja közt Eltitkolta drága hős." A Kercselics-család gondozza legfőképp e szent helyet, Babócsi Gyuláné Kercselics Margit 1989 előtt az előéneklés feladatát is ellátta Perenyén. A kápolna ma is az alapító család tulajdonában van. A kápolna oltárképén Nepomuki Szent János látható, amint egy angyal ujját az ajkára téve a titok megtartására inti a vértanút. A kép alkotója ismeretlen, minden bizonnyal az 1800-as évek elején festették. A kápolnában több fogadalmi szentkép is található: Jézus mennybemenetele-kép, Jézus Szíve-kép, a máriapócsi kegykép másolata, Mária megkoronázása-kép, és egy Maria Hilf-kép. Szent Vendel tisztelete Szent Vendel (Vendelenus, + 617 körül) a jószágtartó gazdák, a házi és mezei állatok, a helyi szóhasználat szerint a barmok védőszentje. Ünnepét október 20-án üli az Egyház. Vendel ír származású, egy nem bizonyítható legenda szerint királyfi volt. Rómába zarándokolt, hazafelé Trier környékén remetéskedni kezdett. Átmenetileg egy környékbeli földbirtokosnál szolgált, és őrizte nyáját. 600 körül a remeték Tholeyban megválasztották apátjuknak, halála után kunyhójában temették el, mely nemsokára zarándokhely lett. 38 Wolfgang Jacobeit szerint a hívek Vendel attribútumát, a zarándokbotot pásztorbotnak értelmezték, mely azt eredményezte, hogy Vendel a jószágtartók patrónusa lett. Vendel tisztelete hazánkban a XVIII. században délnémet barokk hatásra, és Padányi Bíró Márton veszprémi püspök (1696-1763) kezdeményezésére indult el. A Mariahilf mellett Vendel a XVIII. század hazai német paraszt kolonizációjának fő patrónusa volt. Bálint Sándor szerint Magyarországon Szent Vendel elsőként azon a fogadalmi képen található, melyet Kőszeg népe ajánlott fel a röjti Szűzanyának 1746-ban. 39 Perenye éppen Kőszeg közelében található, tehát a kapcsolat elképzelhető. Bár a perenyei Vendel-kép — mint az alábbiakban tárgyaljuk, - későbbi, mint a kőszegiek fogadalmi képe. A jószág 525