Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Silling István: A szlavóniai magyarok népi imáiból

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Másik a szemeimet lezárja, Harmadik a lelkemet várja Most és mindörökké ámen. Hol tanulta ezt az imádságot? Iskolába. Mikor szokta imádkozni? Nappal is, mëg este is.

7 Mint látható, a református felekezetű faluban csak ennek az egytagú, önálló, az egész magyar nyelvterületen ismert Esti imádságnak nevezett imatípusnak 3 variánsa került elő ezen a napon, s azok sem sokban, bár mégis különböznek egymástól. Ez a típus egy Európa-szerte elterjedt, koraközépkori ima első motívumait foglalja magában, s már a 324-ben tartott niceai zsinaton úgymond jóváhagyták az angyalok védelmét kérő imaszöveget, valamint jóval később, az 1563-ban megtartott tridenti zsinaton is megerősítették "hasznosságát", használhatóságát. Hasznosnak vélt volta az oltalomkeresés, a bajelhárítás mozzanatait tartalmazó sorokból jól hallható. A folklóralkotásokra olyannyirajellemző hármas szám megjelenik az imádságokban. Szlavóniában az említett imádság lehetett az iskolai hittantanítás anyaga is amint azt egyik adatközlőnk emlékezete véli , vagy pedig családi szájhagyomány által átörökített szöveg. Más archaikus népi imatípust nem találtam Kórógyon, de ez a XV-XVI. századi eredetű néhány variáns is értékkel bír a mára jócskán megfogyatkozott kórógyi lakosság ősi vallási kultúrája szempontjából. A Szlavón-hegyháton más felekezetű, vagyis római katolikus vallású szórványmagyarságot találunk, s itt van a szlavóniai, a drávaszögi, meg a nyugatbácskai katolikusság egyik ismert Mária-kegyhelye is Almás, népi nevén Almáska településen, a Dráva torkolatánál. A három tanyacsoport: Erdődhegy, Dály-hegy, Almás-hegy lakossága szoros rokoni és baráti szálakkal kötődik a bácskai oldalon élő magyarokhoz. Sok hegyháti család innen, a Bácskából költözött a múltban a Duna másik partjára. Legtöbben a gombosiakkal és a doroszlóiakkal tartják a kapcsolatot. Néhányuk utóda visszatelepült a síkvidéki bácskai oldalra, legtöbbször úgy, hogy idejött férjhez. Ilyen asszonyokkal találkoztam a nyugat-bácskai Kupuszinán, Szilágyiban és Zomborban. Tőlük kérdeztem ki imádságaikat, s így Szlavóniának erről a vidékéről is sikerült népi imaszöve^et szereznem. Imádságaik már a katolikusok körében elterjedt imatípusok variánsai, és érdekes módon mutatkozik meg az imafüzérbe ágyazás, a néhány típus közös jelentkezése, kontaminálódása. Kevés a vizsgálható szöveg, de az imádságterjesztés jellegzetes szájhagyományozó módját jól illusztrálja az, hogy mind a négy szöveg különbözik egymástól, bár a reggeli imaként számontartott típus sorai mindegyikben megtalálhatóak. Ez a vajdasági magyarok körében a legelterjedtebb népi imádság, amely a szociális és gazdasági kapcsolatok révén a Szlavón-hegyhát magyar népes479