Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)
Szent szövegek, imádságok, imaalkalma, Szenttisztelet - Erdélyi Zsuzsanna: Az archaikus népi imádságműfaj terjedési iránya
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. sok. Már maga a Kájoni- és a jóval későbbi Bogovich-könyv címazonossága is a rendházak közötti szoros kapcsolatokra utal. A Cantionale Catholicum (1676) egyik ékes sora Boldogasszony litániájából így hangzik: „... Elefánt csontból való Torony / aranyból építetett Ház... 45 Innét már csak egy lépés a Mária-Aranyos ház jelzős szerkezetű cím, Kájoni valóban blickfangos névadása. Pókos Jenőné 28 szakaszos Tenfiliusa meggyőzően bizonyítja adott irodalmi szüzsék akár másfélezer éves sorsát, esetünkbe a folklorizáció folyamatának útját, a Theophilosból Tenfiliussá válás menetét. Ez út állomásai, illetve a hálás téma főbb irodalomtörténeti földolgozásai: Eutychianos VI. sz., Paulus Diaconus IX. sz., Hrosvita X. sz., Rutebeuf XIII. sz., Celtes Conrad 1501., Faust János históriája 1587., L. Bogovich 1754., Pókos Jenőné 1974. Nevezett utat az 1974-es berzencei gyűjtés után izgalomba jőve és Hadrovics Lászlót is izgalomba hozva, megpróbáltam követni. Mondanivalóm tanulmányban foglaltam össze, amely a Vigília un. Hegyet hágék-számában jelent meg a horvát ének egy részével és Hadrovics László teljes magyarításával együtt. 46 Gondolom, nem kell külön indokolnom, miért tettem a Tenfilius-kitérőt, amikor a néphagyomány sokszor meglepő megőrző képességéről szólok, mint teszem most az archaikus népi imádságok tárolta középkori passió-epika és Máriasiralom-líra XX. századvégi fölbukkanásáról szólva. Voigt Vilmos nagyon is találó meghatározása szerint a középkori dolor sanctusról 47 , a misztikus irodalom föl forrósodott lángjegyű amor sanctusának gyászjegyű ellenpárjáról. Szlavóniai Pál és Knezajich András Máriasiralmai, és társai tovább éltek a horvát népi gyakorlatban, de az ugyancsak gazdag szlovén hagyományban is. Még a zárósorok is azt a már eleddig bemutatott fölfogást tükrözik, amelyben, mint a Patris sapientia-ban kifejezésre jut Krisztus halálára, Mária anyai fájdalmára való emlékezés kegyes haszna. Ugyanúgy, mint Pókosné énekeiben is, akitől sok mindent fölvettem azon a számomra annyira eredményes és felejthetetlen két napon s a hosszú köztes éjszakán, majd megismételve immár lányánál Rákosszentmihályon. Sok imádságot és éneket —popévkát- többek között egy nagyon szép Máriának álom-keretében átélt siralmát. Ennek zárószakasza így hangzik: „... Szaki kője dédényesni ocse ovgrob pohoditi Bode imal osprovcsenye vnebu dusno zvelicsenye. Amen. 49 / Az aki e naptól fogva szent sírját meglátogatja / Bűneitől megszabadul, a mennyben fölmagasztosul. Ámen. / 465
