Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Tomisa Ilona: Vallásos élet a hódoltság korabeli Magyarországon

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. módon szolgáltatja ki a szentségeket, de a bűnvallomást közösen hallgatja. Hasonlóképpen Bősön is, - ahol ez idő tájt nincsen plébános, és a somorjai lelkész jár ki, aki „eretnek, közös bűnvallomást végeztet. A sekrestyés betegnek tetette magát, és a főesperestől a templom kulcsát megtagadta. Másoktól hallottam - írja - hogy abban nincs szentség." „A somorjai templomban sincs szentség - írják -, pedig a templom és az oltárok gondozottak. János itteni plébános Óvári Gál tanítványa, Tolna mezővárosban valaki eretnek szentelte pappá, a szentségek dolgában a legrosszabb eretnekséggel fertőzött. Majdnem az egész Sziget hozzájár." Majd hozzáteszi a feljegyző: „ha legalább ezt a két eretneket, tudniillik a jolkai plébánost és a somorjait ki lehetne űzni a Szigetről, a többiek reményeim szerint észre térnek."" Vízkeleti Mátyás, a lévai lelkész fél napon át vitázik az esperessel és mint feljebbvalója írja róla: „védte tévedéseit. Amikor könyvekből nyomatékosan hivatkoztam Főtisztelendő uraságtokra, azt válaszolta: miért hivatkozol és miért akarsz az Antikrisztushoz vezetni? Erre keményen megdorgáltam, miért mond rosszat a papok fejedelmére, mikor írva van, hogy néped fejedelmére ne mondj rosszat. A plébános ugyanis a katonák erejében bízott. Találkoztam Dobó úrral, és megkérdeztem tőle, hogy miért tart a katonák között ilyen veszedelmes eretneket? Azt válaszolta, hogy látja tévedéseit, de paphiány van."

24 A tornagörgői lelkész - bizonyos Gergely nevezetű, egykor szerzetes volt, most azonban, - írják róla: „a leggonoszabb rabló, ármánykodó, acsarkodó a jó emberek ellen, mind a Főtisztelendő Érsek úr, mind a Szent Császári Felség ellen, valamint a tisztelendő főesperes úr ellen is. Mekcsei Ferenc tornai főesperest - aki az esztergomi érseki megbízólevéllel papi gyűlést szeretett volna összehívni, „ a makacs lutheránus - aki egykor szerzetes volt -, mihelyst megkapta a szolgától a levelet, tüstént vitte azt Bebek György nagyságos úrhoz, akit az oly haragra gerjesztett, hogy azonnal a tisztelendő főesperes úr után küldte szolgáit, hogy fogják meg és három bottal verjék meg. Tornáig üldözték a szolgák, de nem érték utol. Ha beérték volna, nem tudom mi történik, mert azok a leggonoszabb szolgák minden reményüket földesurukba vetik." A szögligeti lelkész az esztergomi érseket „főördögnek nevezte, és visszautasította a Szent Császári Felség és Főtisztelendő úr leveleit, elolvasni sem akarta azokat, minket valamennyiünket ördögfajzatoknak nevezett" - írja az esperes. „ Királyának és érsekének Bebek nagyságos urat nevezte: О az én királyom - mondta - és védelmezőm minden ügyemben ti pápisták."

25 Nem minden földesúr - kegyúr volt azonban ilyen eltökélt vállalt új hitében. A Bars megyei Nagyszelezsény plébánosát, Szelezsényi Mátyás urat - miután bevallja a főesperesnek, hogy a földesurát két szín alatt áldoztatta annak kifejezett óhajára - az esperes keményen megdorgálja, mégpedig a 45