Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Mislovics Andrea–Mislovics Erzsébet: Az örömök kertje. Adatok a hajdúdorogi zsidó temetőről

Népi val/ósossóg о Kórpót-medencében 6. Jegyzetek A zsidó népesség száma településenként (1840-1941). Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1993. 158-159. Pinkhasz Hakehilot. Hungária, Jeruzsálem, 1996. ÉV ZSIDÓSÁG LÉLEKSZÁMA %-OS ARÁNYUK A LAKOSSÁGHOZ 1840 40 0,5 1869 357 4,3 1890 732 8,4 1900 501 5,0 1910 447 4,2 1920 435 3,8 1930 414 3,6 1941 321 2,7 1946 57 0,5 1949 53 1952 11 család 1957 3 fő 1970 2 fő 2. Adatközlők: Balogh István nyugalmazott postamester - 81 éves - Hajdúdorog, Böszörményi út; Musek Miklós temetőgondnok - 83 éves — Hajdúdorog, Nánási út; Pappné Papp Irén nyugalmazott tanítónő - 72 éves - Hajdúdorog, Nánási út; Szálka György gazda - 84 éves - Hajdúdorog, Virág út 3. Mislovics Andrea: Kultúra emberek nélkül. (Hajdúdorogi zsidóság története levéltári források alapján) kézirat, megjelenés alatt 4. A Hajdú megyéből kiűzött zsidók nevei. /Szól a kakas már/ Yad Vashcm, New York, 3439. 2002. április 16-án a helyi középiskolában a Holocaust tiszteletére a múzeumként működő Helytörténeti Gyűjtemény kiállítással egybekötött tudományos üléssel tisztelgett az áldozatul esett hajdúdorogi zsidók emlékére. 5. Raj Tamás főrabbi: Bén hamcarim: gyászhetek. In.: Erec. 1995. július / Támmuz 5755. 7. szám 8. 6. A Talmudban a következő történet olvasható: az egyik rabbi, aki Jemenben járt, s egy kovácsműhelyben tartózkodott akkor, amikor megszólalt a sófár svarim hangja. A kovács azonban tovább folytatta munkáját. A rabbi szóvá tette: miért nem megy segíteni a gyászolóknak? A kovács azt válaszolta: nálunk működik egy olyan szentegylet (Chevra Kadisa), amely a temetéssel és a gyászolók vigasztalásával foglalkozik. Raj Tamás: Elül: a megtérés hónapja. In.: Erec, 1995. augusztus / Áv 5755. 8. szám 6. Simon Philip De Vries: Zsidó rítusok és jelképek. Talentum, Bp., 2000. 284-346. 7. Musek Miklós temetőgondnok emlékezete szerint a halottat egy fehér lepedőbe tekerték, majd elhelyezték a kiásott sírhantba. Feje alá földet raktak, mely Szent Földről származott. Az elhunyt minden oldalához és fölé egy-egy egymásba kapcsolódó deszkalapot helyeztek. Szeget sehová nem használtak. 8. Harsányi László: Adalékok a hajdúvárosok zsidóságának történetéhez. Bp., 1970. 42-43. 9. Visszaemlékezések igazolják, hogy a dorogi zsidók minden nehézség nélkül megkapták a 446