Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Tomisa Ilona: Vallásos élet a hódoltság korabeli Magyarországon

Népi vallásosság о Kárpát-medencében 6. Dévény vára vette fel, és ezzel kárt szenvednek. Továbbá a templom négy rétjét és szántóit mint írják: „Báthori nagyságos úr a horvátoknak adta, ahonnan a templomnak semmit sem adnak." Pozsonyszentgyörgyön az egykori oltárjavadalmasok szőlőit a földesúr birtokolja. Tótdióson, amely a Fugger uraké, panaszolják, hogy megtagadják a fél tizedet. Galánta urai a Besenyei testvérek Péter és Tamás, a plébánia épületét elfoglalták és ott házat építettek maguknak. A templom dolgait és javait a község nem gondozza. Mivel a templom kulcsát megtagadták - írja a vizitáló esperes - nem tudtam bemenni. Sem bírót, sem esküdteket, sem egyházfiakat nem találtam otthon. Közel tíz éve nincs plébánosuk. Gerencsér faluban a templom tíz hold szántóját elfoglalták a nagyszombati polgárok, akik a templomnak semmit sem adnak. A plébános panaszolja, hogy a fél tizedet sem adják meg neki.

1

* 1559-ben az árvái kerület látogatásakor feljegyzik, hogy Nagyfaluban Dávid László alispán a földesúr, aki a plébános szántóföldjeit elvette. Tartozik e földek után négy font viasszal a szertartásokhoz, de azt mondja, hogy a templomnak nincs szüksége világításra. Az isztebnai és a kisbesztercei nemesek pedig a temetésekért semmit sem fizetnek, és így a plébános nagy igazságtalanságokat szenved.

19 A tapolcsányi esperesi kerülethez tartozó Alsóelefánton a templom javait maguk a kegyurak (Elefánti Simon, János és Lőrinc) foglalták el és osztották szét egymás között. Sárfőn pedig elvették a templom szőlőtizedét. Nádlányban egy bizonyos Dámján mester odáig ragadtatta magát, hogy lerombolta a templom egyik oltárát és kéményt csinált belőle. Felsőelefánton az uraság még a templom ingóságait is elvitte, Ludányban pedig a régebbi apátsági templomot rombolta le Babindáli Gergely, és használta fel a vár építéséhez.

20 Helyenként nemcsak a kegyurak, de maguk a jobbágyok is önkényes lépésre szánták el magukat: a karásznói jobbágyok elfoglalták a templomot illető szántóföldeket és elosztották egymás között. A főesperes kéri az érseket, hogy kényszerítse őket a földek visszaadására.

21 A XVI. század közepétől fellelhető látogatások feljegyzései közül talán a legizgalmasabbak azok a híradások, amelyek a protestáns hit térhódításáról szólnak: ugyanis ha figyelmesen olvassuk a nyíltan vagy titokban lutheránussá lett papok és a kiküldött egyházi feljebbvaló vitáit- késhegyig menő veszekedéseit (amelyek nem ritkán tettlegességbe is torkollanak,) nyomon követhetjük azt az időszakot, amelyben a protestáns egyházak szervezeti keretei formálódnak. A protestáns, vagy azzá lett igehirdetők azonban még sokáig megőrizték a liturgia külső előírásait, s ezt éppen a felvidéki egyházlátogatások bizonyítják. így fordulhat elő, hogy nem egy katolikus plébános, bár a katolikus egyház szervezeti keretei között él, (tonzúrát és katolikus papi ruhát visel), szabályszerűen misézik, de már tanításában a 43