Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Mislovics Andrea–Mislovics Erzsébet: Az örömök kertje. Adatok a hajdúdorogi zsidó temetőről

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Mislovics Andrea - Mislovics Erzsébet Az örök nyugalom kertje. Adatok a hajdúdorogi zsidó temetőről Hajdúdorogra a XIX. század elejétől települtek be zsidók. Számuk folyamatosan növekedett.' Szerepük meghatározó lett a település életében. Elbeszélések

2 alapján rögzíthető, hogy a zsidókat befogadták, jó emberek voltak, akik segítettek a lakosságon. Nem volt olyan üzlet, ahol hitelre (könyvre) ne vásárolhattak volna a rászorulók, és csak akkor fizettek, amikor előteremtették a pénzt. Zöld búzára, tengerire előleget adtak a gazdának, amit aratáskor fizetett vissza. A hajdúdorogi zsidó lakosok sikeres kereskedők lettek. Üzlethelyiségüket a község centrumában találták a vásárlók. Kisebb számú volt az iparűző réteg, valamint a földműveléssel foglalkozók száma. Szerepük kiemelkedett a helybeli pénzintézetek irányításában. Hajdúdorogon 1848-50-ben a Harstein család alapította meg a hitközséget. 1880 táján templomot és mellette a századfordulón rituális fürdőt építettek a Jaczkovics Mihály és a Dohány utca sarkán.' Az 1880-90-es években az alábbi közösségi intézményeket alakították ki Hajdúdorogon: Chevra Kadisha-t (temetkezési egyletet), Jótékonysági egyletet, Altalános iskolát (Béth széfért), Jesiva-t, Talmud Tóra-t, Heder-t (vallásos elemi iskolát), Legényegyletet, valamint Cionista egyletet. A település gazdasági, kulturális vonalát fejlesztő zsidó lakosság életében még a fegyverek helyi csattogásától függetlenül, megsemmisítőleg hatott az 1940-1944-es igazságtalan nagypolitika. Ugyanúgy történt itt is minden, mint más vidéki településeken. A hatalom kiszolgálói felmérték a zsidó lakosság vagyoni helyzetét, gondnokság alá, majd gettóba helyezték őket. Végül táborokba szállították el az akkor már minden emberi méltóságuktól megfosztott áldozatokat. A hajdúdorogiak közül az idősebbek tudják, hogy zsidó gyermekpajtásaiknak nem adatott meg, hogy tisztességesen elsirassák őket.

4 Hajdúdorogon ma már nem élnek zsidók. A vészkorszakot megelőző időszakban azonban az elhunyt zsidó lakosságot a városszéli ún. Zsidó 433