Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Kész Margit: A szentelmények szerepe a népi orvoslási gyakorlatban Kárpátalja különböző felekezetű falvaiban - Pusztai Bertalan: Búcsújárásból vallási turizmusba. A modern turizmus egy formájának kialakulása

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Pusztai Bertalan Búcsújárásból vallási turizmusba. A modern turizmus egy formájának kialakulása A társadalom- és kultúratudomány napjainkban is vitatkozik arról, mikor jelenik meg a modern értelemben vett turizmus.

1 Ezek a viták egy igen nehezen megválaszolható kérdést akarnak egyértelműen eldönteni: mikor válik ki az utazás évezredes tevékenységéből annak egy markáns formája, a turizmus, mikor válik az utazók egy része turistává. E kérdésnek számos kutató mélyebb jelentést is tulajdonít, és allegorikus, szimbolikus értelemben használja a turistát és ellenpontjait, és ezzel az emberi civilizáció változására is rá akar mutatni. Elég talán itt csak Zygmunt Bauman gondolataira utalni

2 vagy idézni Hakim Beyt, azaz Peter Lamborn Wilson anarchista gondolkodót, filozófust, aki Az utazás művészete. A szufi utazók című művében' sok szempontból Baumanhoz hasonló módon használja az utazó és a turista allegóriáját a posztmodern kor jellemzésére. A turizmustörténet döntően a XVI1-XVIII. századi, angol eredetű Grand Touroktól számítja a modern turizmus kialakulását. A nemesi tanulmányokat lezáró Grand Tourok kora előtt alapvetően "utazásról" értekeznek a kérdéssel foglalkozók. Természetesen korábban is jelen voltak a turizmusra később jellemző sajátosságok, de nem ezek domináltak. A turizmus előtti kor utazásaiban is megtalálható az idegen tájra, kultúrára, emberekre való rácsodálkozás; híres látványosságok tudatos meglátogatása; a pihenés, szellemi-lelki feltöltődés; anyagi érdekeltségtől mentes utazás — mindaz, amit ma a turizmushoz kötünk. Sőt, bátran állíthatjuk, hogy például az ókori fürdőkultúra kialakulásának legfontosabb oka éppen a turizmus egyik alapvető motivációja, a pihenés volt. Az ókori fürdőélet folytonossága azonban megszakadt, és szórványos esetektől eltekintve - melyek meghatározó motivációja a gyógyulás volt - háttérbe szorul a zsidó-keresztény kultúrára épülő Európában és több mint másfélezer évet kell várni újbóli kialakulására.

4 Annak ellenére, hogy turizmus nem létezett a Grand Tourok kora előtt, sokan utaztak középkor és az újkor századaiban Európában. Ezek az utazások azonban néhány sajátos jellemzőben alapvetően térnek el a későbbi turizmustól. Mindenekelőtt nem beszélhetünk utazók tömegeiről, tömeges utazásról. Az utazás semmiképpen sem volt "demokratikus" jellemző, mely mindenki421