Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Bődi Erzsébet: A hagyomány ereje a görög katolikusoknál a karácsonyi ünnepkor táplálkozási szokásaikban

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Bődi Erzsébet A hagyomány ereje a görögkatolikusoknál a karácsonyi ünnepkör táplálkozási szokásaiban Az alábbiakban három, egymástól távol eső, más-más történeti, egyházi adminisztráció alá tartozó görög katolikus*, eredetileg ruszin közösség ünnepi étkezési kultúrájáról szólok. A néprajzi leíró képeket azzal a szándékkal illesztem össze, hogy következtetni lehessen 1. A vallás ad-e egységes alapot a hasonló táplálkozáskultíira kialakulásához. 2. Az egyház, a vallási meggyőződés miképpen őrzi a kívánalmait, a megszokottat. 3. A tradíciónak milyen csatornákon át van ereje az állandósághoz; A három falu kiválasztása véletlenszerű. A történelem folyamán egymással kapcsolatot nem tartottak fenn. Az ott lakók semmilyen kommunikációs formában nem tudnak egymásról. Mind a három falu görög katolikusait az ott élő ruszinok vagy azok leszármazottai jelentik. Az egyik falu Lengyelországban fekszik, a néprajzi skanzenéről híres Sanok történelmi kisvárostól délre található. Neve Komancza. Görög katolikus egyházközsége a przemysli püspökséghez és a krosnói dekánátushoz tartozik. 500 főnél többen lakják. Csak lengyelül beszélnek. Vallásuknak és a róluk szóló néprajzi írásoknak, kultúrájukat, társadalmukat bemutató kiállításoknak köszönhetően határozottan lemákoknak vallják magukat. Saját kultúrájukat, múltjukat vállalják, ha nemzetiségi mivoltukból nem éri őket hátrány. Hegyvidéki település.' A másik falu Ukrajnában a kárpátaljai Salánk, az egykori Ugocsa megyében, a Borzsa folyó melletti síkságon. Közigazgatásilag jelenleg a Nagyszőlősi járáshoz sorolták be. Közel 3000 lakosú nagyközség, magyar nyelvű gimnáziummal. Ott a református lakosokkal együtt laknak a magyarul beszélő, görög katolikus ruszinok.

2 A harmadik település Nyírderzs, Magyarországon található, ÉszakkeletNyírségben. A török dúlás után „oroszokkal" betelepített falu. 1839-ben 42 római katolikus, 523 görög katolikus, 4 evangélikus és 22 zsidó vallású lakta.

1 Jelenleg a középkorú lakosoknál még erős a vallási endogámia a római és a görög katolikusok viszonylatában. 399